Besztercebányán megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT). október 17. Alakuló ülésén feloszlat több politikai szervezetet, köztük az Esterházy János gr. vezette Magyar Pártot, vagyo-nukat pedig elkobozza az állam javára. szeptember 8.

A 3. Ukrán Front csapatai Gyurgyevónál, másnap Dobrudzsában elérik a dunai bolgár határt. szeptember 8.

Dwight David Eisenhower amerikai tábornok átveszi a nyugati hadszíntéren harcoló szövetséges haderő főparancsnokságát Bernard Montgomery brit tábornagytól.

Amerikai bombatámadás éri Debrecent, valamint más tiszántúli vasúti csomópontokat és repülő-tereket.¹ szeptember 3.

E hónap első napjaiban meg-, illetőleg újjáalakul a Magyar Front intézőbizottsága.¹ szeptember 20. Elnök Szakasits Árpád, tagok Dessewffy Gyula gr., Kállai Gyula, Kenessey Pongrác, Pálffy József gr., Pfeiffer Zoltán. — A bizottsághoz később [?] csatlakozik Tildy Zoltán és Kovács Imre.

Az amerikai Külügyminisztérium nyilatkozatot ad ki, amely szerint Mo-nak megadási és fegyverszüneti kérelmével egyszerre mindhárom fő szövetségest meg kell keresnie.¹ szeptember 5.

Finnország elfogadja a szövetségesek előzetes fegyverszüneti feltételeit, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal. szeptember 4.

Légitámadás következtében megsemmisül a szegedi Tisza-híd egy része. szeptember 21.

Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke memorandumában leszögezi, hogy Németország a háborút elveszítette, bármikor összeomolhat, ezért Mo megmentése érdekében a Honvédségnek hamarabb kell birtokba vennie a Déli-Kárpátok hágóit, mint a szovjet hadseregnek. Az Mt, az okfejtést elfogadva, úgy határoz, hogy a magyar csapatok másnap hajnalban indítsanak támadást a Romániához tartozó Dél-Erdélyben. szeptember 5.

A finn–szovjet fronton megszűnnek a hadműveletek. szeptember 19.