Kolozsvárott alakuló gyűlést tart a romániai Magyar Szövetség.

A bp-i Szabadság téren felavatják az irredenta szobrokat. A négy szobor (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) a négy elszakított ország­részt jelképezi; az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc. Az avatáson ünnepi misét tart Zadravecz István tábori püs­pök.

Közzéteszik a belügyminiszter 5643/1921. sz. rendeletét a m. kir. csendőrség szervezetéről.

Kolozsvárott megjelenik Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István Kiáltó Szó c. kiáltványa. A valósággal való szembenézésre és munkára buzdítja a romániai magyarságot; elítéli a sovi­nizmust, és felhív a román néppel való békés együttélésre.

A szabad királyválasztók Nagyatádi Szabó István elnökletével tanácskozást tartanak Bp-en. A határozati javas­lat szerint a szabad királyválasztást törvény­hozási alapon kívánják megvalósítani.

Az e napon tartott népszámlálás szerint a Jugoszláviában élő magyarok száma 467 658.

A királykérdésben kiéleződött véleménykülönbségek miatt felbomlik a kormányzó párt. 38 képviselővel együtt Teleki Pál gr. miniszterelnök is bejelenti kilépését. február 4.

Az Ngy nagy többséggel megszavazza a miniszterelnök indítvá­nyát, amely szerint a királykérdés tárgyalása jelenleg nem időszerű.

Újjáalakul a Kisgazdapárt. Elnök Mayer János, tiszteletbeli elnök Rubinek Gyula, alelnök Gaál Gaszton, Meskó Zoltán és Szíjj Bálint.

Gratz Gusztáv külügyminiszter vezetésével kormányküldöttség érkezik Bécsbe, hogy Nyugat-Mo kérdéséről tárgyaljon az osztrák kormánnyal.

Közgyűlést tart a Magyar Írók Szövetségének. A lemondott Szabó Dezső helyett Milotay Istvánt választják elnökké.

Az e napon tartott nép­számlálás adatai szerint a Csehszlová­kiában élő magyarok száma 754 774.

Polgárok és Munkások Szövet­sége néven megalakul az MSZDP és a liberális pártok politikai szövetsége. Mindegyik párt megtartja önállóságát.