Teleki Pál gr. miniszterelnök vizsgálatot in­dít a bécsi magyar követségről 1919. május 1-jén elrabolt pénz ügyében.

A rendőrség és a katonaság megszállja és felszámolja a bp-i Britannia Szállót és az Ehmann-telepet, a fehérterrorista különítményesek köz­pontjait.

Olaszország és Jugoszlávia szerződést köt Rapallóban. A megállapodás lezárja a két ország közötti határvitákat. Olasz­ország elismeri Jugoszlávia fennhatósá­gát Dalmácia felett, Jugoszlávia az olasz fennhatóságot Isztriában; Fiume sza­bad város lesz. A felek kötelezettséget vállalnak az Ausztriával és Mo-gal kötött békeszerződések megtartására. Ellenzik a Habsburg-restaurációt, és vállalják, hogy értesítik egy­mást, ha biztonságukat Ausztria vagy Mo fenyegetné. 1924. szeptember 17.

Az Ngy elfogadja az 1920: XXXVI. tc.-et a földre­formról. A törvény lehetővé teszi házhelyek és kishaszonbérletek juttatását az „érde­mes” és „gondos” gazdák számára. A felosztandó földterület nagyságát és a felosztás módját az Országos Földbir­tokrendező Bíróság szabja meg.

Az Ngy, ünnepélye­s tiltakozó nyilatkozat után, elfogadja a trianoni békeszerződésről szóló tör­vény-javaslatot. 1921. július 26.

Az MTA Balogh Jenő v. belügyminisz­tert választja új főtitkárává.

Közzéteszik a kormány am­nesztiarendeletét. Szabadlábra helyez­hetők a két forradalom politikai elítéltjei közül azok, akiket 1920. február 26-a előtt ítéltek el, és nem tartoztak a vezetők közé.

Teleki Pál gr. miniszterelnök távira­tot küld Georgij Csicserin szovjet külügyi nép­biztosnak. Teleki kinyilvánítja hajlandóságát a tárgyalásokra a perbe fogott magyar népbiztosok kicserélésé­ről.

A Bp-i Büntető Tör­vényszék gyorsított tanácsa ítéletet hir­det a v. népbiztosok perében. Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet és Vántus Károlyt ha­lálra, Bajáki Ferencet, Dovcsák Antalt, Kelen Józsefet, Kalmár Henriket, Sza­bados Sándort, Nyisztor Györgyöt élet­fogytiglani fegyházra ítélik. 1922. augusztus 8.

Az e napon tartott népszám­lálás adatai szerint Mo terü­lete 92 963 km²; a népesség száma 7 990 202 fő, ebből magyar anyanyelvű 7 156 727 (89,5%); német 6,9%; szlovák 1,8%; román 0,3%; horvát 0,5%; szerb 0,1%; egyéb 0,8%. Felekezeti megosz­lás: római katolikus 63,9%; görög kato­likus 2,2%; református 21%; evangéli­kus 6,2%; görögkeleti 0,6%; izraelita 5,9%; egyéb és ismeretlen 0,2%. — A 6 évnél idősebb népességből írni és olvasni tud 84,8%. — A 10 legnagyobb lélekszámú város lakossága ezer főben: Bp 929, Szeged 119, Debrecen 103, Kecske­mét 73, Hódmezővásárhely 65, Miskolc 57, Újpest 56, Kispest 51, Győr 50, Pécs 48. — A népesség foglalkozás szerinti meg­oszlása: őstermelő 55,8%; bányászat­kohászat 1,5%; ipar 19,1%; kereskede­lem és hitel 5,1%; közlekedés 4,4%; közszolgálat és szabadfoglalkozás 4,7%; véderő 1,6%; napszámos 1,2%; tőkés és nyugdíjas 2,4%; házicseléd 2,2%; egyéb 1,1%; foglalkozás nélküli 0,9%.