A román csapatok a tiszajenői (Szolnok vm.) hídfő kivételével mindenütt elérik a Tisza vonalát. május 2.
A csehszlovák csapatok elfoglalják Sátoraljaújhelyt. május 1.
Kun Béla külügyi népbiztos jegyzéket intéz Woodrow Wilson amkerikai elnökhöz, a csehszlovák, a román és a jugoszláv kormányhoz. A jegyzék szerint a Tanácsköztársaság nem áll a területi integritás alapján, nincsenek hódító törekvései, békét akar a környező államokkal.
A csehszlovák hadsereg elfoglalja Ózdot (Borsod vm.) és Putnokot (Gömör vm.). május 2.
Böhm Vilmos, a Keleti Hadsereg parancsnoka parancsot ad a csapatoknak a harc beszüntetésére. — Az FKt utasítja a Keleti Hadsereg parancsnokát a harc folytatására. — Szántó Béla hadügyi népbiztos elrendeli a Tisza-vonal megerősítését.
A csehszlovák csapatok bevonulnak Miskolcra. május 5. — A Vörös Hadsereg visszaveszi a román csapatoktól Abonyt. május 3.
A Bp-i Munkástanács, majd az FKt határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről a proletárdiktatúra védelmére.
Magyar és osztrák fehérgárdisták kirabolják a Tanácsköztársaság bécsi követségét, és a követség három tagját elhurcolják.
Az FKt fegyverszüneti javaslatát a románok visszautasítják. május 6.
A Vörös Hadsereg Szolnokon utcai harcokban leveri az ellenforradalmi puccsot.
Az FKt az újjászervezett Vörös Hadsereg főparancsnokává Böhm Vilmost, vk. főnökévé Stromfeld Aurélt nevezi ki. Ekkor három hadtest alakul, Cegléd, Székesfehérvár és Hatvan székhellyel. — Később felállítják a negyedik hadtestet Bp-en.
Kun Béla külügyi népbiztos Komáromban Vavro Srobárral, Szlovákia teljhatalmú miniszterével tárgyal a fegyverszünetről. A tárgyalások eredménytelenül zárulnak.
Aradon Károlyi Gyula gr. miniszterelnökségével ellenforradalmi kormány alakul. Miniszterek: külügy Bornemisza Gyula br.; belügy Bartha Ábel; pénzügy Solymosy Lajos br.; kereskedelemügy Varjasy Lajos; közlekedésügy Fülöp Béla; földművelésügy Kintzig János; vallás- és közoktatásügy Barabás Béla; igazságügy Pálmay Lajos; hadügy Szabó Zoltán; népjólét Bársony Elemér; közélelmezés Pálosy Dénes; nemzetiség Hemmen János.
A Vörös Hadsereg főparancsnoksága elrendeli katonai forradalmi törvényszékek felállítását.
A csehszlovák megszállás alatt Ungváron összeült eperjesi, ungi és huszti ruszin tanácsok kimondják a Csehszlovákiához való csatlakozást.
Közzéteszik az FKt rendeletét arról, hogy a katonai szolgálatot teljesítő proletárok zsoldjuk mellett teljes fizetésüket is megkapják.
A Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli a politechnikai oktatás bevezetését.
A Vörös Hadsereg megkezdi ellentámadását a salgótarjáni arcvonalon a csehszlovák hadsereg ellen. május 10.
A Vörös Hadsereg elfoglalja Szécsényt (Nógrád vm.). május 12.