A néhány nappal korábban tartott „kommunista munkásgyűlés” résztvevői nyilatkozatban vádolják az MSZMP vezetését, amiért megtagadta a párt eredeti céljait és ideológiáját, cserbenhagyta a munkásosztályt, a parasztságot és a haladó értelmiséget. A dokumentum szerint az MSZMP vezetői kapituláltak a külföldi hitelezők követelései előtt, és a reform jelszavával takarózva valójában egy szűk tőkésrétegnek akarják átjátszani az állami és a szövetkezeti tulajdont.
1989. június
1989. június
Az NDK-ban a rendőrség megakadályozza a májusi helyhatósági választások eredményének manipulálása és a pekingi megtorlások keletnémet támogatása miatt tervezett tüntetést. szeptember 4.
június 8.
A kormány és a TIB megállapodása szerint Németh Miklós az Mt, Szűrös Mátyás pedig az Ogy képviseletében hivatalosan vesz részt a június 16-án a temetésén, de az MSZMP testületileg nem képviselteti magát.
Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelenti, hogy a következő tanévtől megszűnik az orosz nyelv kötelező oktatása.
Bemutatják Siklósi Szilveszter Tanmesék a szexről c. filmjét.
Alexander Dubček, a CSKP KB egykori első titkára és Oldřich Černík v. csehszlovák miniszterelnök levelet ír a Csehszlovákia 1968. évi megszállásában részt vett országok kormányainak és kommunista pártjainak. A címzettektől kérik a katonai megszállásról hozott döntés felülvizsgálatát.
Az Európa Tanács „különleges meghívotti” státust ad Mo-nak, Lengyelországnak, Jugoszláviának és a Szu-nak.
Bejelentik, hogy az Mt kormánybiztost nevez ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatainak felfüggesztésével összefüggő tevékenységek irányítására és koordinálására. június 15.
június 9.
A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze az LB Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emel Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Szilágyi József, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára. A legfőbb ügyész az 1958 júniusában született törvénysértő ítéletek hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza. július 6. — A Legfőbb Ügyészség vizsgálata szerint a Nagy Imre-perben megalapozatlan és törvénysértő volt a vádemelés és az ítélet, számos ténymegállapítás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, s a bíróság egyes tényekből helytelenül következtetett.
Az MSZMP V. kerületi bizottsága kezdeményezi, hogy Nagy Imre jogi rehabilitálása után az V. kerületben levő névtelen teret, amelyen a Batthyány-örökmécses áll, Nagy Imre térnek nevezzék el.