1989. május
1989.

május 30.

Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. A párt azt javasolja, kezdődjenek négyoldalú megbeszélések: az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az EKA, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglaljanak helyet. Az MSZMP felkéri az Ogy elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein.

    Major László, az MSZMP szóvivője a KB előző napon befejeződött üléséről tartott sajtótájékoztatón kijelenti: a periratok mindegyikének ismerete nélkül is kimondható, hogy Nagy Imrét „koncepcionált politikai perben ítélték el”, és az MSZMP alapító tagjának kivégzése törvénytelen volt. május 31. Az MSZMP hivatalosan nem lesz ott a június 16-ai temetésen. — Az MSZMP Bp-i Bizottsága azt javasolja, hogy az MSZMP képviselői is vegyenek részt Nagy Imrének és mártírtársainak temetésén. június 1. — Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tévéinterjújában kijelenti: a párt rendelkezésére álló dokumentumok alapján határozottan megállapítható, hogy az MSZMP egyetlen testülete és személy szerint Kádár János sem adott utasítást Nagy Imre elítélésére, kivégzésére.

      1989.

      május 31.

      Az MSZMP KB nyilatkozatot ad ki: a testület szükségesnek tartja, hogy mielőbb lezáruljon Nagy Imre és társai perének felülvizsgálata, és igazságot szolgáltassanak a megvádolt és elítélt politikusoknak. A párt megújulása során építenek az 1956. október végi megalakulás elveire, s nyíltan vállalják az 1953–54-es reformkezdeményezések örökségét. — A Legfőbb Ügyészség átadja Nagy Imre lányának az egykori miniszterelnök személyes hagyatékát, így a Viharos emberöltő c. élettörténet-vázlatot, a snagovi jegyzeteket, verseket és leveleket. (Nagy Erzsébet szerint a hagyatékból több írás hiányzik.)