Az Ogy kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében. A személyi jövedelemadó átlagos szintje a jövőben 14,5% lesz; öt adósávot hoznak létre és 55 ezer forint jövedelemig csak a nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ugyanakkor azonnali hatállyal 25%-os forgalmi adót vetnek ki a gépkocsik magánimportjára. Az új vállalkozási nyereségadó 3 millió forint árbevételig 35%, a fölött pedig 40%. Az állami vagyon után a vállalatoknak 18%-os részesedést kell átutalniuk a költségvetés számára, s érvényben marad a keresetek növelésének korlátozása. — A kormány a nyugati határ menti megyék romló ellátása miatt bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból.
1980–89
A Szocialista Internacionálé visszaállítja az MSZDP teljes jogú tagságát.
Bp-en Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter aláírja azt a hitelmegállapodást, amelynek keretében az NSZK újabb 500 millió márkát ad a magyar gazdaság szerkezet-átalakításának támogatására.
Prágában rendkívüli ülést tart a CSKP KB. Hosszas vita után, miközben felmerül a fegyveres erők bevetésének a lehetősége is, lemond tisztségéről a változásokat elutasító Miloš Jakeš főtitkár, valamint a KB egész Elnöksége és Titkársága. A párt új főtitkárává Karel Urbáneket választják. november 25. — A Polgári Fórum által szervezett prágai tüntetésen első ízben szólal fel Alexander Dubček. A tüntetés résztvevői Dubček köztársasági elnökké választását követelik. — Elkészül a Független Magyar Kezdeményezés elvi nyilatkozata, amely szerint az FMK a hatalmi szervektől független, alulról építkező polgári kezdeményezés, elődjének a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát tekinti, s céljai között szerepel többek között a pártmonopólium megszüntetése, a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia megteremtése, a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, a polgári szabadságjogokat biztosító törvények megalkotása. — Pozsonyban Dobos László kezdeményezésére megalakul a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma.
november 25.
A Magyar Film- és Televíziós Művészek Szövetsége tiltakozik a médiumokat felügyelő bizottság felállítása ellen. november 27.
Megkezdődik a Magyar Írók Szövetsége kétnapos közgyűlése. december 19. Németh Miklós kormányfő a tanácskozáson bejelenti: a kormány lemond az irodalom és a művészetek irá-nyításáról. — A tanácskozás második napján a szervezet nevét Magyar Írószövetségre változtatják.
Prága főterén 800 ezren, Pozsonyben 70 ezren tüntetnek Karel Urbanek és a CSKP ellen. november 26. — Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök bejelenti a politikai foglyok szabadon bocsátását. — Az ellenzéki erők elégtelennek minősítik a pártvezetésben bekövetkezett változásokat, s megfogalmazzák azt az igényt, hogy töröljék az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét. — Bp-en Käfer István vezetésével önálló egyesületté alakul a korábban a Rákóczi Szövetség keretében működött Amicus Kör, a cseh és szlovák kultúra barátainak köre.
november 26.
Csehszlovákiában Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök az előző napihoz hasonló többszázezer fős prágai tüntetés hatására találkozik a Polgári Fórum képviselőivel; ezzel megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások. A PF küldöttségének vezetője Václav Havel. — A CSKP KB rendkívüli ülésén újabb változtatásokat hajtanak végre a párt vezető testületeiben: kizárják a KB Elnökségéből többek között Jozef Lenártot, az SZLKP KB v. első titkárát. november 27. Határozatot fogadnak el egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról, s 1990. január 26-ára összehívják a párt rendkívüli kongresszusát.
Népszavazást tartanak az országban. A négy kérdésben kiírt referendumon (az MSZP kivonulása a munkahelyekről; a Munkásőrség feloszlatása; a köztársasági elnök választásának módja; a pártvagyonról való elszámolás) a részvétel 58,03%, az „igenek” aránya 50,07%. — A szavazásra feltett négy kérdés közül ekkorra már csak a köztársaságielnök-választás aktuális. Miután a parlament általi választás kap többséget, az 1990. január 7-ére tervezett közvetlen elnökválasztás elmarad.
november 27.
Lemond Bereczky Gyula, az MTV elnöke. 1990. január 4. Döntését azzal indokolja, hogy a Televízió és Rádió felügyeletével megbízott testület kíméletlen pártharcok színterévé változtatta a szerkesztőségeket és ezzel lehetetlenné tette a munkát.