1980–89

Az SZLKP KB folytatja november 26-án kezdődött, de akkor félbeszakadt rendkívüli ülését. A testület az általános sztrájk hatására beleegyezik a „demokratikus párbeszédbe”, a kommunista párt vezető szerepének törlésébe az alkotmányból, a szabad választások kiírásába és 1968 újraértékelésébe. Több személyi változásról is döntenek: kizárják a KB Elnökségéből többek között Viliam Šalgovičot, az SZNT elnökét, a KB Elnökségéből és Titkárságából pedig Gejza Šľapka ideológiai titkárt. — Dél-Szlovákia városaiban, többek között Dunaszerdahelyen, Komáromban, Érsekújvárott és Vágsellyén megalakulnak az Független Magyar Kezdeményezés első helyi csoportjai. november 29.

    1989.

    november 28.

    Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja parlamenti beszédében, Hans Modrow, az NDK miniszterelnöke javaslatára válaszolva, meghirdeti a két német állam egyesítésének tízpontos programját. 1990. február 16. A javaslat három szakaszban tervezi kiépíteni a két német állam konföderációját. Kohl a konföderatív struktúrák kialakításának feltételéül az NDK „legitim, demokratikus kormányát” állítja. december 1. Egyidejűleg határozottan kimondja, hogy az egyesítés csak a Szu hozzájárulásával történhet.

      Az LB törvénysértőnek találja és hatályon kívül helyezi az ún. „kulákperben” Molnár Sándorra 1950-ben Gyulán a Békés Megyei Bíróság által kiszabott halálos ítéletet.1

      1. 1) Molnár Sándor köröstarcsai (Békés m.) parasztembert a statáriális bíróság gyújtogatás vádjával ítélte halálra; 1950. július 15-én kivégezték.

      George Bush amerikai elnök aláírja azt a törvényt, amely a következő három évben 938 millió dollár támogatást nyújt Lengyelországnak és Mo-nak a gazdasági és politikai reformok megvalósításához. Az összegből Mo mintegy 90 millió dollárt kap a magánberuházások ösztönzésére és kulturális csereprogramok szervezésére.