Az SZLKP KB Elnöksége a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság nemzetiségi albizottságának állásfoglalásáról és a Csemadok módosító javaslatairól tárgyal, s lényegében visszautasítja a Csemadok javaslatait; a végleges határozathozatalt későbbre halasztják.
1968
Ülést tart az MSZMP PB. Kádár János jegyzetei alapján ekkor a PB egyetlen tagja sem támogatja a Csehszlovákia elleni katonai akciót.1 július 14.
1) Az ülésről nem készült jegyzőkönyv. Lásd Huszár, Kádár, 2, 177.
július 13.
Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök Révkomáromban a nyilvánosság kizárásával találkozik Alexander Dubček csehszlovák pártvezetővel és Oldřich Černik miniszterelnökkel. augusztus 17. — A magyar vezetők megpróbálják rávenni partnereiket a csehszlovákiai helyzet megvitatása céljából összeülő varsói találkozón (július 14.) való részvételre, amit Dubček korábban Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető felszólítása ellenére elutasított.
július 14.
Bulgária, Lengyelország, Mo, az NDK és a Szu párt- és állami vezetői Varsóban a kétnapos tanácskozást kezdenek a csehszlovákiai helyzetről. A csehszlovák vezetők nem vesznek részt a megbeszélésen. július 15.
július 15.
Közvetlen légijárat indul Moszkva és Washington között.
Az öt szocialista ország vezetői az e napon befejeződő tanácskozásukról levelet intéznek a CSKP KB-hoz. Az ultimátum-jellegű levél az eseményeket az imperialisták által támogatott „ellen-forradalomnak” minősíti. „Pártjainkra és népeinkre történelmi felelősség hárul azért, hogy ne vesszenek el eddig elért forradalmi vívmányaink.” július 19. augusztus 3.
július 17.
Irakban a Baath Párt baloldali szárnya puccsal magához ragadja a hatalmat. A Forradalmi Parancsnoki Tanács új vezetőjét, Ahmed Hasszán al-Bakr tábornokot választják köztársasági elnökké. 1979. július 16.
július 19.
A CSKP vezetői válaszlevelükben visszautasítják az öt „testvéri ország” vádjait. július 21. július 29. — Az SZKP legfelső vezetése folyamatos tárgyalásokat kezd a csehszlovákiai helyzetről. július 22.
július 20.
Pjotr Seleszt, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán KP KB első titkára Balatonaligán találkozik Vasil Bil’akkal, a szlovák párt vezetőjével, akit arra próbál rávenni, hogy társaival fogalmazzon katonai beavatkozást kérő levelet Moszkvának. augusztus 3.
július 21.
Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök beszédében hűségéről biztosítja a Varsói Szerződés szervezetét.