Az október–novemberi harcok során súlyos károkat szenvedett, majd helyreállított Nemzeti Színházban az első előadást rendezik a forradalom óta. A Bánk bán kerül színre, Major Tamás rendezésében.
1957. március
Megjelenik a kormány 1.034/1957. sz. határozata, amely szerint a motorbenzin literenkénti ára 1,50 Ft-ról 4 Ft-ra emelkedik. április 1.
március 25.
Testvérpártok a magyarországi eseményekről címmel a Kossuth Kiadó dokumentumkötetet jelentet meg.
Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux-államok képviselői Rómában egyezményt írnak alá az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és a közös atomkutatás koordinálását végző Európai Atomenergia Közösség (Euratom) létrehozásáról. 1958. január 1.
március 26.
Ülést tart az MSZMP IIB.
március 28.
Befejeződik a Kádár János vezette magyar küldöttség moszkvai látogatása. Kádár a megbeszélések során élesen támadja Nagy Imrét és a jugoszláv vezetőket; a szovjet pártvezetés helyesli Nagy Imre és társai „megfelelő szigorú [értsd: bírósági] felelősségre vonását”. Kádár és Münnich Ferenc kéri a szovjet vezetőket, hogy a magyar állambiztonsági, rendőri és határőrszervek megerősítésére biztosítsanak szovjet tanácsadókat. — A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. április 2. Megegyeznek a szovjet gazdasági segítségről, amelynek keretében a Szu hosszú lejáratú hitelt nyújt: Mo 1957-ben 875 millió rubel értékű1 árut és devizahitelt kap. Előirányozzák, hogy megállapodást írnak alá a Mo-on állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről. május 27.
A sajtó tudósítása szerint az osztrák hatóságok elutasították Marosán György és Kiss Károly beutazási kérelmét, ezért nem tudnak részt venni az Osztrák Kommunista Párt kongresszusán.
március 29.
Közzéteszik az 1957: 24. tvr.-t a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről; nem vonható felelősségre az, aki 1956. október 23. és 1957. január 31. között lépte át a határt, és március 31-éig bejelenti hazatérési szándékát; az április 1. után hazatérők egyéni elbírálás útján mentesülhetnek a büntetőeljárás alól. május 31.
Nagygyűléseket szerveznek a fővárosban, több tízezer ember részvételével; Angyalföldön Münnich Ferenc, a Köztársaság téren Marosán György, Kőbányán Biszku Béla, Pesterzsébeten Rónai Sándor beszél.
A Külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket intéz az ENSZ főtitkárához a magyar küldöttség mandátumának el nem ismerése miatt.