Bölöni György szerkesztésében megjelenik a kezdetben kéthetente megjelenő Élet és Irodalom c. lap, az első években a párt és a kormány „balos” színezetű szócsöve.

Megjelenik a kormány 1.030/1957. sz. határozata a Kossuth-díjak odaítéléséről. A nagydíjat Kodály Zoltán kapja. A díj I. fokozatával Heltai Jenőt, Marton Gézát, Medgyessy Ferencet, Németh Lászlót és Zimmermann Ágostont, II. fokozatával Ádám Jenőt, Egyed Lászlót, Fejes-Tóth Lászlót, Fodor Józsefet, Fülep Lajost, Gertler Viktort, Haynal Imrét, Szabó Lőrincet és Tímár Józsefet, III. fokozatával Borsos Miklóst, Kiss Manyit, Lakatos Gabriellát, Marton Endrét, Molnár Antalt és Sulyok Máriát tüntetik ki.

Kolozsvárott őrizetbe veszik Páskándi Géza magyar szakos egyetemi hallgatót, akinek ügyét Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György és Kelemen Kálmán peréhez csatolják. június 13. (Romániában a magyar forradalommal kapcsolatos rokonszenv-megnyilvánulások, demonstrációk, szervezkedések és konstruált vádak alapján több mint 20 embert végeznek ki; több ezer embert börtönöznek be vagy internálnak; az egyéb retorziók tízezreket érintenek.)

A kivándorolt magyar emigránsok Párizs–New York kettős székhellyel megalakítják a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét.

Londonban a Nemzetközi PEN Klub székházában megkezdődik az emigráns magyar írók értekezlete. március 17. — Megjelenik az emigráns Irodalmi Ujság első (mutatvány)száma. május 15.