Megjelenik a kormány 1.030/1957. sz. határozata a Kossuth-díjak odaítéléséről. A nagydíjat Kodály Zoltán kapja. A díj I. fokozatával Heltai Jenőt, Marton Gézát, Medgyessy Ferencet, Németh Lászlót és Zimmermann Ágostont, II. fokozatával Ádám Jenőt, Egyed Lászlót, Fejes-Tóth Lászlót, Fodor Józsefet, Fülep Lajost, Gertler Viktort, Haynal Imrét, Szabó Lőrincet és Tímár Józsefet, III. fokozatával Borsos Miklóst, Kiss Manyit, Lakatos Gabriellát, Marton Endrét, Molnár Antalt és Sulyok Máriát tüntetik ki.

Kolozsvárott őrizetbe veszik Páskándi Géza magyar szakos egyetemi hallgatót, akinek ügyét Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György és Kelemen Kálmán peréhez csatolják. június 13. (Romániában a magyar forradalommal kapcsolatos rokonszenv-megnyilvánulások, demonstrációk, szervezkedések és konstruált vádak alapján több mint 20 embert végeznek ki; több ezer embert börtönöznek be vagy internálnak; az egyéb retorziók tízezreket érintenek.)

A kivándorolt magyar emigránsok Párizs–New York kettős székhellyel megalakítják a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét.

Londonban a Nemzetközi PEN Klub székházában megkezdődik az emigráns magyar írók értekezlete. március 17. — Megjelenik az emigráns Irodalmi Ujság első (mutatvány)száma. május 15.

Meghal Constantin Brăncuşi román szobrász.

Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 önálló munkásőrszázad kezdi meg működését.

Londonban megalakul a Magyar Írók Szövetsége Külföldön; a szervezet héttagú vezetőséget választ, Cs. Szabó László, Faludy György, Horváth Béla, Ignotus Pál, Kovács Imre, Pálóczi-Horváth György, Szabó Zoltán összetételben. Ignotus Pált a szövetség elnökévé, Pálóczi-Horváth Györgyöt titkárrá választják. Az Irodalmi Ujság főszerkesztője Faludy György.¹