A közellátási kormánybiztos újra elrendeli a szesztilalmat.
1956
A Kádár-kormány képviselői a magyar kérdéssel kapcsolatos közgyűlési vita miatti tiltakozásul elhagyják a Közgyűlést. Horváth Imre külügyminiszter nyilatkozatot tesz az ENSZ Közgyűlésen: Mo mindaddig nem vesz részt a Közgyűlés munkájában, amíg a „magyar kérdést” nem az Alapokmány szellemében tárgyalják.
december 12.
Egerben a karhatalom a tüntetők közé lő; nyolcan meghalnak, huszonheten megsebesülnek. — Bp-en a Bosnyák téri tüntetést a karhatalom oszlatja fel.
Az ENSZ-közgyűlés 55:8:13 arányban újabb határozatban ítéli el a Szu mo-i beavatkozását, mivel „megsérti Magyarország politikai függetlenségét”, és ismét felhívják, hogy vonja ki csapatait Mo-ról. — A magyar küldöttség értesíti az ENSZ-főtitkárt, hogy december 16-ára tervezett bp-i látogatása nem megfelelő időpont a magyar kormány számára.
„Rendszerellenes tevékenység” miatt háromévi börtönre ítélik Milovan Đilas v. jugoszláv miniszterelnök-helyettest. 1957. október 5.
Közzéteszik az 1956: 30. tvr.-t a gyűlések és felvonulások engedélyhez kötéséről. „Egy hónapig gyülekezést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján szabad rendezni. Az engedélyt az illetékes rendőrkapitányságtól kell kérni [az esemény előtt] 3 nappal korábban.” 1957. január 11.
Az 1956: 31. tvr. a közbiztonsági őrizetről rendelkezik. Az internálást, maximum 6 hónapos időtartamra, a rendőrhatóság javaslatára, az illetékes ügyész rendelheti el; újjászervezik az internálótáborokat.
december 13.
A kormány 7/1956. sz. rendelete december 26-át ismét fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítja. december 19.
A kormány 9/1956. sz. rendelete eltörli a magánkisiparosok és kiskereskedők által a foglalkoztatottak után fizetett külön általános jövedelemadót.
Megjelenik a kormány 22/1956. sz. határozata, amely szerint az országba az 1956: 27. tvr. alapján 1957. március 31-éig hazatérők ingóságaikat vámmentesen hozhatják magukkal.