1956. július
1956.

július 17.

Váratlanul Bp-re érkezik Anasztaz Mikojan, az SZKP KB Elnökségének tagja. Közli a pártvezetés tagjaival, hogy a szovjet vezetők véleménye szerint Rákosi Mátyásnak le kell mondania; Hegedűs Andrást a párt első titkárának, Szalai Bélát miniszterelnöknek javasolja. Hegedűs nem fogadja el a jelölést, és Gerő Ernő első titkárrá választását indítványozza. július 18.

    1956.

    július 18.

    Megkezdődik az MDP KV háromnapos ülése, amelyen jelen van Anasztaz Mikojan, az SZKP KB Elnökségének tagja. Rákosi Mátyás, „egészségi állapotára” hivatkozva, lemond első titkári funkciójáról. július 26. A KV első titkárává Gerő Ernőt választják. Farkas Mihályt kizárják a pártból. július 30. A PB-be visszakerül Kiss Károly és Révai József, bekerül a rehabilitált Kádár János és Marosán György, póttagként Gáspár Sándor és Rónai Sándor; Kádár Jánost a KV másodtitkárává választják. A KV-ba kooptálják Mező Imrét, Kállai Gyulát, Földes Lászlót, Hazai Jenőt és másokat. július 21. Hegedűs András marad a miniszterelnök. július 30.

      Gerő Ernő első beszédében elítéli a Petőfi Kört, Hegedűs András pedig a „Nagy Imre körül csoportosult jobboldali elemeket”. Révai József kifejti: rendezni kell a viszonyt Jugoszláviával, de a követendő példa továbbra is a Szu marad; szó sem lehet a „jugoszláv út” követéséről, amit szerinte Nagy Imre akart, a semlegességről, és a mezőgazdasági kistermelés fejlesztéséről. — Azt a levelet, amelyet eredetileg Rákosi Mátyás írt Josip Broz Titónak, a JKSZ főtitkárának a két ország kapcsolainak rendezéséről, már Gerő írja alá.

        Josip Broz Tito jugoszláv és Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök, valamint Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök Brioni szigetén tanácskozik. A három vezető elfogadja a békés egymás mellett élés elveit és a tömbönkívüliség irányvonalát.

          1956.

          július 20.

          Pjotr Lascsenko altábornagy jóváhagyja az Alekszej Antonov hadseregtábornok vezette szemlebizottság utasítására kidolgozott „A Különleges Hadtest részvétele a társadalmi rend helyreállításában Magyarország területén” c. szigorúan titkos dokumentumot. A „Hullám” fedőnevű terv igen részletesen rögzíti, hogy válság vagy lázadás kitörése esetén hogyan kell együttműködni a Magyar Néphadsereggel és a magyar hatóságokkal, melyek a védendő és őrzendő objektumok, milyen esetben kerülhet sor fegyverhasználatra stb.