Befejeződik az ÖK(b)P XIX. kongresszusa. 1956. február 14. — A párt új elnevezése Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP). A Politikai Iroda helyett megalakul a KB 25 tagú Elnöksége. A tíztagú Titkárságba Sztálin, Nyikita Hruscsov és Georgij Malenkov mellett fiatal pártvezetők kerülnek; köztük van Leonyid Brezsnyev és Mihail Szuszlov.
1950–59
október 15.
A rádióban megindul Lőrincze Lajos nyelvművelő sorozata, az „Édes anyanyelvünk”.
október 20.
A váci fegyházban öngyilkosságot követ el a két és fél évvel korábban elítélt Kálmán András.
október 22.
Az ENSZ kényszer- és rabszolgamunkát vizsgáló különbizottsága hitelesnek fogadja el az MHBK által a Szu-ba került hadifoglyok sorsáról 1950-ben kiadott, Palásthy Rezső által összeállított Fehér Könyv adatait.
október 23.
Ülést tart az MDP KV. A határozat szerint Sztálinnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. művét és az SZKP XIX. kongresszusa irányelveit a magyar viszonyokra alkalmazva a párt politikai, ideológiai, gazdasági, kulturális munkájának vezérfonalává kell tenni. A tanulságok levonására alakuló bizottság elnökévé Rákosi Mátyást választják.
október 24.
A Bp-i Megyei Bíróság 6 évi börtönre ítéli Rác Jenő izraelita hittantanárt.
Az Mt a vállaltvezetők premizálási rendszeréről tárgyal. A havi termelési érték teljesítése helyett a negyedévi termelési érték teljesítésében teszik érdekeltté a vállalatok vezetőit; a hó végi hajrát felváltja a negyedévi hajrá.
október 25.
A Szu bp-i nagykövetségén átadják a Sztálin-díjat a kitüntetett magyar íróknak, Aczél Tamásnak és Nagy Sándornak.
október 26.
Rákosi Mátyás vezetésével baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba.
október 28.
Bp-en felszámolják a magánpékeket: 206 pékséget államosítanak. — Az akció része az államosítás utolsó szakaszaként a kiskereskedők és kisiparosok ellen indított hadjáratnak. A magán-élelmiszerkereskedelmet teljesen felszámolják, 580 engedélyt bevonnak; 435 vendéglátóhelyet államosítanak.