1950–59

1952.

október 28.

A Bp-i Hadbíróság megkezdi az ún. Pártőrség-ügy1 tárgyalását. október 30.

  1. 1) Az ÁVH besorozott állományából 1949-ben állították fel a kezdetben néhány száz fős Pártőrséget. Tagjai közé árvaházi fiatalokat is válogattak. Így kerültek e testületbe a szalézi rend újpesti árvaházában nevelkedettek, akik közül többen szolgálatuk idején is kapcsolatban maradtak Sándor István szalézi szerzetessel.

A Bp-i Hadbíróság ítéletet hirdet a Pártőrség-perben.1 Sándor István szalézi szerzetest, Zana Albert áv. őrmestert, Ari László áv. őrmestert és Farkas Ferenc áv. hadnagyot halálra (1953. június 8.) ítélik. Hegedűs Hajnalka 15 éves tanuló 8 évi, Pál Sándor áv. őrmester 15, Hosszú Béla és Guzi Imre áv. alhadnagyok 15, Bodocs Pál áv. őrmester 12, Horváth István és Ruzsinszky József áv. őrmester 8, Pokorni János technikus 12, Ádám László szalézi tartományfőnök 15, Varga György Aladár lelkész 10, Szitkei Károly lelkész 10, Dániel Tibor kispap2 5 évi börtönt kap. 1953. március 12.

  1. 1) Korábbi források (Fehérváry, 108.; az ő adatai alapján az MKL is) a per kezdetének [?] időpontját 1953. május 29-ére tették. Az újabb dátum forrása: MNO, 2002. augusztus 7.; lásd még a Rettegés az örökségük c. dokumentumfilmet. Ezt az időpontot közli a szalézi rend honlapján található életrajzi kronológia is, s egyúttal pontosan megadja a további dátumokat is; lásd http://www.szaleziak.hu/sandoristvan/HU/.

  2. 2) Neve Fehérvárynál Dánielfyként szerepel. — Az újabb adatok szerint Dániel Tibort a börtönben agyonverték.

1952.

november 11.

Moszkvában letartóztatják a Kreml kórházának több magas beosztású orvosát, köztük több akadémikust, Sztálin és a legfelső pártvezetés más tagjainak kezelőorvosait. 1953. január 13. Az orvosprofesszorok a vád szerint „összeesküvést szerveztek a párt, a kormány és a hadsereg vezetőinek likvidálására”. — Az orvosok elleni tervezet eljárás egy „nagy cionista per” részét képezte volna.1

  1. 1) A professzorok közül többen zsidó származásúak voltak. — Az hátterében, túl az „anticionista” megfontolásokon, az állt, hogy a Sztálint kezelő orvoscsoport vezetője, Vlagyimir Vinogradov akadémikus, rosszabbodó egészségi állapota miatt el akarta tiltani Sztálint az aktív munkától.