Moszkvában megkezdődik az európai szocialista országok vezetőinek értekezlete katonai kérdésekről. január 17. Mo-ot Rákosi Mátyás és Farkas Mihály képviseli.
1950–59
január 8.
Kivégzik a „tatai orvosperben” halálra ítélt Mészáros Jenő őrnagyot és Szántó Elemér orvos őrnagyot.
január 9.
Kirobban az ún. „selejtlista-botrány”: a Népművelési Minisztériumban több jegyzéket készítenek a könyvtárakból kivonandó és betiltandó szépirodalmi művekről; a listára a magyar és a világirodalom számos klasszikus remeke is felkerül a kötet előszava vagy a fordító személye miatt.
január 11.
A Szegedi Megyei Bíróság a Fehér Gárda Mozgalom ügyében Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra, Kiss Ferencet és Görbics Bélát életfogytiglani fegyházra ítéli. március 30.
január 12.
Az LB másodfokon Stolte Istvánt életfogytiglani, Pálóczi-Horváth Györgyöt 15 évi, Ádám Györgyöt, Heltai Györgyöt és Szász Bélát 10 évi fegyházra ítéli. 1954. szeptember 1.
január 14.
Az 1951: 2. tvr. a sportélet szocialista átszervezéséről. Megalakul az Országos Testnevelési és Sport Bizottság; elnöke Hegyi Gyula. 1956. december 31.
január 15.
Pozsonyban az Állambíróság koncepciós perben, hazaárulás és államellenes összeesküvés vádjával Michal Buzalka nagyszombati segédpüspököt és Pavel Gojdič eperjesi g. kat. püspököt1 életfogytiglani, Ján Vojtaššák szepesi r. kat. püspököt 24 évi szabadságvesztésre ítéli. 1963. október 2.
1) Buzalka püspök 1961. december 7-én házi őrizetben, Gojdič püspök 1960. július 17-én a leopoldovi börtönben halt meg.
január 17.
A Romániai Magyar Szó híradása szerint a moldvai csángó-magyaroknak 35 négyosztályos és 4 hétosztályos iskolájuk van.
Moszkvában befejeződik a szocialista országok vezetőinek katonai tanácskozása. A harmadik világháború elkerülhetetlenségére hivatkozva, elfogadják a nagyarányú hadseregfejlesztésre vonatkozó sztálini javaslatot, azaz gazdaságaik, hadiiparuk és hadseregeik 1956-ra tervezett fejlesztésének három év alatt történő teljesítését.
január 19.
Az Mt takarékossági bizottságot hoz létre.