A Mo-gal szomszédos országok e naptól kezdve válaszolnak az ENSZ nemzetközi megfigyelőkkel kapcsolatos kérésére. Ausztria hajlandó az ENSZ-megfigyelők beengedésére, Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és a Szu elutasítja a főtitkár kérését.
1950–59
december 9.
A kormány a KMT előző napi sztrájkfelhívására válaszul törvényen kívül helyezi a területi munkástanácsokat, így a Nagybudapesti KMT-t is.1 Az Építők Szakszervezetének székházában gyülekező küldötteket, köztük Eörsi Istvánt, összesen kb. 200 embert, a karhatalom letartóztatja. december 11.
1) A betiltás ügyében semmiféle jogi intézkedés nem történt; a betiltás tényét az e napon kelt egyszerű kormánynyilatkozat közölte, amely az Nsz másnapi számában volt olvasható. Lásd Molnár, Munkástanács, 135.
Éjjel Salgótarjánban a karhatalom a rendőrségi fogdából elhurcolja, az Ipoly-parton megkínozza és meggyilkolja Hadady Rudolfot és Hargitay Lajost, az acélgyári nemzetőrség két vezetőjét.
december 10.
A Gazdasági Bizottság ülésén döntenek egy széleskörű szakértő bizottság megalakításáról, amelynek feladata a gazdaságpolitika és a gazdaságvezetési módszerek kidolgozása a kormány számára. 1957. január 6.
Románia 40 millió rubel áruhitelt nyújt Mo-nak.
Miskolcon a karhatalom és szovjet katonák tüzet nyitnak a tüntető tömegre; tűzharc alakul ki a tüntetők mellé álló kisegítő rendőrök és a szovjetek között; két szovjet katona és nyolc tüntető meghal, negyven tüntető megsebesül.
Gyón községben (ma Dabas város része, Pest m.) a feldühödött tömeg meggyilkolja Biksza Miklóst, az MSZMP Dabas járási IIB elnökét. 1957. október 22.
A kormány elrendeli, hogy a gyári őrségek másnap 19 órától kötelesek fegyverviselési engedélyt kérni. december 11.
december 11.
Kihirdetik az 1956: 28. tvr.-t: „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a rögtönbíráskodást 1956. évi december hó 11. napjának 18. órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére az alábbi bűntettek tekintetében elrendeli: gyilkosság; szándékos emberölés; gyújtogatás; rablás (fosztogatás); közérdekű üzemek vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett; ezeknek a bűntetteknek a kísérlete[;] lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetőleg robbanóanyag engedély nélküli tartása (sic!).” december 13. — Megjelenik a 6/1956. sz. kormányrendelet a rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapításáról. „Ha a rögtönítélő bíróság az elítéltet nem ajánlja kegyelemre, a halálbüntetés végrehajtása iránt intézkedik. […] …a büntetést az ítélet kihirdetésétől számított 2 órán belül végre kell hajtani.”
Kihirdetik az 1956: 29. tvr.-t a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályairól. „Egyes üzemeknél, gyáraknál a szabotázs elleni védelemre szervezett munkásőrségekbe bűnöző és ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségeket eredeti céljaikkal ellentétes, a munkásosztály érdekeit sértő tevékenységre igyekszenek rávenni. […] A gyárakban (üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél) szervezett munkásőrségek vezetői és tagjai 1956. december 12-én 24 h-ig kötelesek a birtokukban levő lőfegyvereket (lőszert, robbanóanyagokat stb.) az illetékes rendőrhatóságoknál bejelenteni és a fegyverek stb. tartására engedélyt kérni. […] Azt a munkásőrségvezetőt és munkásőrségtagot, aki a bejelentést szándékosan elmulasztja, illetve más módon meghiúsítja, vagy pedig a fegyvertartásra vonatkozó kérelem esetleges elutasításának hatósági közlése után is fegyvert stb. tart, … rögtönbíráskodási eljárás alá kell vonni.”