Megkezdődik az MDP KV háromnapos ülése, amelyen jelen van Anasztaz Mikojan, az SZKP KB Elnökségének tagja. Rákosi Mátyás, „egészségi állapotára” hivatkozva, lemond első titkári funkciójáról. július 26. A KV első titkárává Gerő Ernőt választják. Farkas Mihályt kizárják a pártból. július 30. A PB-be visszakerül Kiss Károly és Révai József, bekerül a rehabilitált Kádár János és Marosán György, póttagként Gáspár Sándor és Rónai Sándor; Kádár Jánost a KV másodtitkárává választják. A KV-ba kooptálják Mező Imrét, Kállai Gyulát, Földes Lászlót, Hazai Jenőt és másokat. július 21. Hegedűs András marad a miniszterelnök. július 30.
1950–59
Gerő Ernő első beszédében elítéli a Petőfi Kört, Hegedűs András pedig a „Nagy Imre körül csoportosult jobboldali elemeket”. Révai József kifejti: rendezni kell a viszonyt Jugoszláviával, de a követendő példa továbbra is a Szu marad; szó sem lehet a „jugoszláv út” követéséről, amit szerinte Nagy Imre akart, a semlegességről, és a mezőgazdasági kistermelés fejlesztéséről. — Azt a levelet, amelyet eredetileg Rákosi Mátyás írt Josip Broz Titónak, a JKSZ főtitkárának a két ország kapcsolainak rendezéséről, már Gerő írja alá.
július 19.
Kihirdetik az 1956: 15. tvr.-t, amely „a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése” érdekében végrehajtandó földrendezést és tagosítást csak engedély alapján teszi lehetővé.
Josip Broz Tito jugoszláv és Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök, valamint Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök Brioni szigetén tanácskozik. A három vezető elfogadja a békés egymás mellett élés elveit és a tömbönkívüliség irányvonalát.
Az MDP KV ülését egy napra felfüggesztik; Egri Gyula KV-titkár és Nógrádi Sándor, az agitprop osztály vezetője eredménytelen megbeszélést folytat Nagy Imrével utóbbi párttagságának visszaállításáról.
július 20.
Pjotr Lascsenko altábornagy jóváhagyja az Alekszej Antonov hadseregtábornok vezette szemlebizottság utasítására kidolgozott „A Különleges Hadtest részvétele a társadalmi rend helyreállításában Magyarország területén” c. szigorúan titkos dokumentumot. A „Hullám” fedőnevű terv igen részletesen rögzíti, hogy válság vagy lázadás kitörése esetén hogyan kell együttműködni a Magyar Néphadsereggel és a magyar hatóságokkal, melyek a védendő és őrzendő objektumok, milyen esetben kerülhet sor fegyverhasználatra stb.
Moszkvában megkezdődik a KGST-országok képviselőinek tíznapos tanácskozása a korábban kiépített haditermelési kapacitások új hasznosításának lehetőségeiről.
július 21.
Befejeződik az MDP KV ülése. A rehabilitációkkal kapcsolatban elhangzik, hogy ez ideig a 474 párttagot rehabilitáltak.1 — E naptól kezdődően a pártszervek tájékoztatják a tagságot a rehabilitációkról. Közlik, hogy a rehabilitálások döntő többsége befejeződött. 474 ügyet vizsgáltak felül: 132 kommunistáét, 151 szociáldemokratáét, 98 internáltét, 93 hozzátartozóét; az LB 102 felmentő és 25 elmarasztaló ítéletet hozott. Az MDP KEB 202 esetben döntött: 96 fő pártból való kizárását megerősítette, 163 főt visszavett a pártba (ebből huszonhármat halála után), 24 főt pártbüntetésben részesített. július 31.
1) Glatz 1956.
Az MDP KV ülését követően Anasztaz Mikojan megbeszélést folytat Nagy Imrével, majd Brioni szigetére utazik, és tájékoztatja Josip Broz Titót Rákosi Mátyás lemondásának hátteréről.
július 22.
A Társadalmi Szemle „Minden kommunista felelős az ország ügyéért” c. vezércikke ismét élesen támadja Nagy Imrét.