Amnesztiát kap Turóczy Zoltán tiszakerületi ev. püspök.
1948. június
1948. június
Megalakul az UNESCO magyar nemzeti bizottsága.
Klement Gottwaldot, a CSKP elnökét, addigi miniszterelnököt (június 15.) választják Csehszlovákia új köztársasági elnökévé. 1953. március 14.
Befejeződik az MDP I. kongresszusa. 1951. február 25. — A 443 kommunista és a 149 szociáldemokrata küldött elfogadja a párt programját és szervezeti szabályzatát. Kinyilvánítják, hogy a párt ideológiai alapja a marxizmus-leninizmus, és kitűzik az ország előtt álló fő feladatokat. — 66 tagú Központi Vezetőséget választanak. A párt elnöke a szociáldemokrata Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás; főtitkár-helyettesek: Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György. A PB tagjai: Apró Antal, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Harustyák József, Kádár János, Kossa István, Marosán György, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, Rónai Sándor, Szakasits Árpád, Vajda Imre. A Titkárság tagjai: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kádár János, Marosán György, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, Szakasits Árpád. Az új párt hivatalos lapja a Szabad Nép; a Népszava a Szabad Szakszervezetek lapjaként jelenik meg.
június 15.
Befejeződik a német nemzetiségű és/vagy anyanyelvű magyar állampolgárok kitelepítése. — E napig mintegy 200 ezer német lakost telepítenek ki Mo-ról Németországba, háromnegyed részben a nyugati övezetekbe. Ezt követően már csak a Szu hadifogolytáboraiból visszatérők néhány csoportja hagyja el szervezetten az országot.
Rákosi Mátyás az SzN-ben megjelent cikkében kijelenti, hogy Mindszenty bíboros párttá akarja alakítani a katolikus egyházat.
A katolikus püspökkari konferencián Hamvas Endre csanádi püspök közli, hogy a Szentszék helyesli az iskolaügyben folytatott egyházi politikát.
Csehszlovákiában megalakul a kommunista Antonín Zápotocký kormánya, amelynek tagja többek között Vladimír Clementis külügyminiszter, Ludvík Svoboda nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek belügyminiszter.
Befejeződik a Mo-i Ref. Egyház Egyetemes Zsinatának kétnapos ülése. A küldöttek elfogadják az egyházi iskolák államosításáról kötött előzetes megállapodást. A főbb pontok szerint a vallásoktatás kötelező; az egyház fenntartója marad a sárospataki, a debreceni és a pápai kollégiumnak, a bp-i fiú- és leánygimnáziumnak, valamint négy teológiai főiskolának. Az állam átmeneti időre biztosítja az egyház anyagi támogatását, az egykori tanszemélyzetet pedig átveszi iskoláiba. október 7.
június 16.
Az Ogy a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor képviselőinek ellenszavazatával, név szerinti szavazással elfogadja a 1948: XXXIII. tc.-t „A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában”. Ezzel 6505 nem állami (közülük 4597 valamely vallásfelekezet, 3094 r. kat.) fenntartású iskola kerül állami tulajdonba; az állam 18 ezer tanítót és tanárt vesz át.