Az FKgP PB kommunista nyomásra eltávolítja főtitkári tisztéből Kovács Bélát, aki lemondását levélben jelenti be Nagy Ferencnek; utóda Balogh István. február 21.
1947. február
1947. február
február 20.
A népbíróság elrendeli az 1946. júliusi miskolci népítélet három fővádlottjának szabadlábra helyezését, tekintettel arra, hogy „a kiszabható büntetés előrelátható nagysága miatt szökésüktől tartani nem kell”. április 6. 1948. június 17.
február 21.
Kovács Béla ügyében összeül az Ngy mentelmi bizottsága.február 22.
február 22.
Kovács Béla mentelmi jogát az Ngy az ÁVO követelésére sem függeszti fel. február 23. — Este Rákosi Mátyás rádióbeszédében Kovács Bélát büntetőjogi értelemben is felelősnek nevezi, és bejelenti: ha az FKgP akadályozza az összeesküvők bíróság elé állítását, az MKP a néphez fordul, és új választásokat követel.
A csehszlovák hatóságok, a lakosságcseréről folytatandó tárgyalások közelgő felújításával összefüggésben, leállítják a szlovákiai magyarság csehországi deportálását. A hivatalos cseh-szlovák adatok szerint 1946–47 telén 17 dél-szlovákiai járás 393 községéből összesen 41 666 személyt (9610 családot) telepítettek át erőszakkal Cseh- és Morvaországba, akik 6602 lakóházat és 14 149 katasztrális hold földet hagytak hátra Szlovákiában. Magyar becslések ezzel szemben 60-100 ezer közöttire teszik a deportáltak számát. március 14. Az erőszakkal áttelepítetteken kívül további 2489 személy (2154 család) önként költözött át a cseh országrészekbe; összesen tehát 44 155 magyar (11 764 család) távozott Szlovákiából Cseh- és Morvaországba.1
1) Az adatokhoz lásd Szlovákiai magyarok.
Kivégzik Vízváry Jenő aradi asztalossegédet, v. nyilas pártszolgálatost, aki a Duna-parton és Rákospalotán gyilkosságokban vett részt.
február 23.
Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád és Nagy Ferenc Kovács Béla sorsáról tárgyal; Rákosiék azt szeretnék elérni, hogy Kovács Béla mondjon le mentelmi jogáról, és tegyen vallomást a rendőrségen. — Rákosi közli Georgij Puskin szovjet követtel: nem helyeselné, ha Kovács Bélát a szovjet hatóságok vennék őrizetbe. február 25.
február 24.
Megállapodás születik Kovács Béla ügyében, amelynek értelmében „önként a hatóságok rendelkezésére áll”.
Kivégzik Hajnácskőy László v. cs. ezredest, a nyilas uralom alatt a BM közbiztonsági osztályának vezetőjét.
február 25.
Délelőtt Kovács Béla megjelenik az ÁVO központjában, és a következő nyilatkozatot teszi: „… mentelmi jogáról nem mondott le, de kihallgatás céljából nemcsak az ÁVO-nak, hanem a Népügyészségnek is rendelkezésére fog állani…”. Kovácsot délelőtt kihallgatják, és szembesítik a korábban letartóztatottakkal. A déli órákban ügyvédje, Pfeiffer Zoltán elviszi az ÁVO épületéből; délután Kovács visszatér oda, ahol újra szembesítik Szent-Iványival és másokkal. — Este 6 óra körül az épületben megjelennek a szovjet MGB tisztjei, és magukkal viszik a kisgazda politikust. — Kovácsot először Ausztriába szállítják, és a Baden bei Wien-i börtönben tartják fogva, majd tárgyalás nélkül 25 évi szabadságvesztést szabnak ki rá, és a Szu-ba deportálják. 1955. november 8.