A Kerepesi temetőben ünnepélyes gyászszertartáson újratemetik az 1932-ben statáriális ítélet alapján kivégzett Sallai Imrét és Fürst Sándort, a KMP vezetőit, valamint a kommunista mozgalom második világháborús mártírjai közül Schönherz Zoltánt, Rózsa Ferencet és Ságvári Endrét.
1946
Rövid ideig Csejkey Ernő az „MNB első vezetője”. augusztus 30.
Távozik posztjáról Tombor Jenő honvédelmi miniszter. Utóda Bartha Albert (FKgP). 1947. március 14.
augusztus 11.
A Csehszlovákia által igényelt 5 dunántúli község: Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún, Rajka és Bezenye lakossága közös nagygyűlésen, és a békekonferenciához intézett táviratban tiltakozik a helységek elcsatolása ellen.
Megalakul a Katolikus Parasztifjúsági Szövetség, a KALOT jogutódja.
A szovjet városparancsnokság az Úttörőközpont kezelésébe adja Chorin Ferenc br. v. szabadság-hegyi villáját. — A Mátyás király úti, 36 szobás épületben később úttörőotthont alakítanak ki.
augusztus 13.
Az egységes magyar zsidóság vezetőiből alakult országos értekezlet határozott állásfoglalást és kormányzati intézkedéseket követel az antiszemitizmus és a zsidóságot ért sorozatos támadások miatt.
augusztus 14.
Gyöngyösi János külügyminiszter felszólalásával a párizsi békekonferencián megkezdődik a magyar békeszerződés vitája. Beszédének középpontjába Gyöngyösi a magyar kisebbségek jogainak biztosítását állítja, és az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését javasolja. Kifejti: ha Csehszlovákia meg akarja tartani a magyarlakta területeket, tartsa meg a magyarokat is, s biztosítsa számukra az emberi és polgári jogokat, ha azonban ezt nem vállalná, a magyar kormány ragaszkodni kényszerül ahhoz az alapelvhez, amely szerint „a nemzetnek joga van a földhöz, amelyen él”. augusztus 15. A külügyminiszter 22 000 négyzet-kilométernyi terület átengedését kéri Romániától. augusztus 20.
Nyíregyházán megkezdődik az Országos Ref. Szabad Tanács négynapos ülése. A tanács elfogadja az egyház belső megújítását célzó programot, szorgalmazza az állam és az egyház szétválasztását (1947. március 26.), és bocsánatot kér a magyar zsidóságtól. A Szabad Tanács vezetője Bereczky Albert és Békefi Benő.
augusztus 15.
Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter felszólal a békekonferencia teljes ülésén. Masaryk védelmébe veszi a kitelepítés „jól bevált” elvét, és a magyarokat [területi] revizionizmussal vádolja. szeptember 5.