A négy nagyhatalom külügyminisztereinek párizsi értekezlete az első és a második bécsi döntés hatálytalanítását, és Mo 1937. december 31-ei határainak visszaállítását javasolja, azaz elutasítja a magyar–román határ esetleges korrekciójának lehetőségét. május 28. — Magyar–csehszlovák viszonylatban a nagyhatalmak kilátásba helyezik a beterjesztett csehszlovák követelés és az esetleges magyar ellenkövetelés mérlegelését. május 8. — A párizsi javaslat szerint Bulgária megtarthatja Dél-Dobrudzsát, a Szu pedig Besszarábiát és Észak-Bukovinát. június 11.

A magyar kormány a nagyhatalmakhoz intézett újabb jegyzékében a kisebbségek védelmének a békeszerződésbe való belefoglalását, a kisebbségellenes törvények hatályon kívül helyezését, az új határok megvonása után fennmaradó kisebbségek számára autonómia biztosítását, az autonómiák és a kisebbségi jogok nemzetközi ellenőrzését, az otthonukból elüldözött magyarok számára pedig a lakóhelyükre való visszatérés lehetőségét és részleges kártérítést kér.

A Mo-i Ref. Egyház Zsinati Tanácsa az egyház nevében bűnvalló nyilatkozatot tesz közzé, felemlítve azokat a mulasztásokat, amelyek különösen az ártatlanul üldözöttek védelmezése terén terhelik az egyházat; a nyilatkozat hálát ad a háború befejezéséért és a nyilas uralom alóli felszabadulásért.

A Rajk László belügyminiszter által kiadott rendelet mentesíti a kitelepítéstől azokat a német anyanyelvűeket, akik magukat 1941-ben magyar nemzetiségűnek vallották, és akik nem voltak tagjai sem a Volksbundnak, sem valamely német fegyveres alakulatnak. július 9.

Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke és Obrad Cicmil aláírja a magyar–jugoszláv jóvátételi egyezményt, amely hat év alatt 70 millió dollár értékű jóvátételi szállításra kötelezi Mo-ot.

Rajk László belügyminiszter a fegyverszüneti egyezményre hivatkozva elrendeli a Magyar Cserkészszövetség működésének felülvizsgálatát. május 21.

Az Mt elfogadja az MKP javaslatát az új, értékálló pénz, a forint megteremtésére. május 21.