Az SzN, a Népszava és az Új Szó első beszámolóiban a gyöngyösi letartóztatások kapcsán „fasiszta terrorszervezetről és összeesküvésről” ír.
1946
A kommunista képviselőcsoport előtt Révai József az FKgP politikáját értékeli, és arról beszél, hogy „agitációnkban ki kell használni az illegális fasiszta terrorista szervezkedéseket”.
május 4.
Mindszenty József bíboros hercegprímás pásztorlevelet bocsát ki a hitoktatás és a katolikus iskolák védelmében.
május 5.
Tokióban megkezdődik a japán háborús főbűnösök, 10 polgári személy és 18 katonai vezető pere. 1948. november 12.
Mindszenty József bíboros vezetésével 100 ezer bp-i férfi zarándokol Máriaremetére.
Rajk László belügyminiszter betiltja a Rókus-kápolna előtti Mária-szoborhoz tervezett körmenetet.
Megalakul a Magyar Olimpiai Társaság; elnök Hajós Alfréd. 1947. február 16.
május 6.
Pártközi megegyezés jön létre a B-listázások megkezdéséről, az állami és közigazgatási tisztviselők létszámának 10%-kal történő csökkentéséről; a B-listázást a baloldali pártok a főhatóságok és a közigazgatás politikai ellenfeleiktől való „megtisztítására” használják fel.
Az Mt állami ellenőrzés alá helyezi a Magyar Nemzeti Bankot. 1947. december 4.
A magyar kormány a Külügyminiszterek Tanácsához való továbbítás céljából jegyzékben tájékoztatja a nagyhatalmak bp-i képviselőit a Mo és Csehszlovákia közötti vitás nemzetiségi kérdésről, valamint a magyar–csehszlovák tárgyalások eredményeiről. Egyúttal felkéri őket, hogy a békeszerződésben nemzetközi garanciákkal ellátott kisebbségvédelmi rendelkezésekkel biztosítsák a csehszlovákiai magyarság részére az ENSZ Alapokmányában foglalt emberi jogokat, s érjék el a csehszlovák kormánynál, hogy adja vissza a magyarok állampolgárságát, munkáltatói és munkavállalói szabadságát, tegye lehetővé számukra kulturális intézmények, politikai pártok és szakszervezet alakítását, valamint a szabad gazdasági szervezkedést. május 7.