Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, szovjet részről L. Bobkov ipari miniszter, egy nappal a magyar kormánydelegáció Moszkvába indulása előtt, aláírja a magyar–szovjet bauxit-megállapodást, amely három vegyesvállalat létesítéséről intézkedik. A továbbiakban időkorlátozás nélkül, magyar elnök, a gyakorlatban szovjet vezérigazgató irányítása alatt működhet a Szovjet–Magyar Bauxit- és Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt., a Magyar–Szovjet Bauxit Rt. és a Dunavölgyi Timföld Ipar Magyar–Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. 1947. november 28. 1950. január 1.
1946. április
1946. április
Aláírják a magyar–szovjet olajegyezményt, amelynek értelmében megalakul két vegyesvállalat, a Maszovol és a Molaj.1 — A Maszovol birtokába kerül a gáz- és nyersolaj feltárása és kitermelésére, továbbá az olaj- és gáztermékek feldolgozására és eladására szóló koncesszió; részesedése a magyar olajtermelés 15%-a és a fennmaradó mennyiség 85%-ának meghatározott része. A Molaj profilja az olajfinomítás. június 11. 1947. november 28.
1) A magyar kormány sietsége arra utal: Moszkva a gazdasági egyezmények aláírásának fejében esetleg kilátásba helyezte, hogy támogat bizonyos magyar területi követeléseket.
Befejeződik az MNDSZ kongresszusa. 1948. április 17. Az Elnökség tagjai: Döbrentei Károlyné, Fái Boris, Izsáky Margit, Majláth Jolán, Némethy Béláné, Rajk Lászlóné, Sárfi Rózsa, Tildy Zoltánné.
április 9.
A Bp-i Népbíróság halálra ítéli Ferenczy László v. cs. alezredest, a mo-i zsidóság deportálásának egyik szervezőjét. május 31.
Kolozsvárott megnyílik az Állami Magyar Zeneakadémia.
Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség kezd tárgyalásokat Moszkvában; a delegáció tagja Szakasits Árpád, Gerő Ernő és Gyöngyösi János. április 18.
április 10.
A csehszlovák kormány három jegyzéket juttat el a szövetséges nagyhatalmak londoni konferenciájához: a dokumentumok a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Mo-gal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkoznak. Az első, miközben azt igényli, hogy Mo „jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el a trianoni határt, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy az „ellenséges és idegen elem”, amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Mo-ot három hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja.
Jugoszlávia kikéri Mo-tól Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest, 1941-ben a m. kir. Honvéd-ség vk. főnökét, Feketehalmy-Czeydner Ferenc v. altábornagyot, Grassy József v. vezérőrnagyot és Zöldi Márton v. cs. századost. május 22.
Az FKgP-ből kizárt politikusok megalakítják a Magyar Szabadságpártot; elnök Sulyok Dezső, társelnök Nagy Vince és Vásáry István; a párt Holnap címmel új politikai lapot indít.
április 11.
A szovjet hatóságok őrizetbe veszik a németek foglyaként Mauthausent is megjárt Bakay Szilárd altábornagy v. bp-i hadtestparancsnokot, aki 1942–43-ban a megszállt Kijev városparancsnoka volt.1 1947. március 17.2
1) Ujszászy, Vallomások, 196. Haraszti György és Kovács Zoltán András jegyzete. Forrásuk valószínűleg Szakály, Felső, 33. Major Ákos úgy emlékezik (Népbíráskodás, 270–273.), hogy az altábornagyot a szovjetek már 1945 decemberében [!] kivégezték.
2) Szakály szerint ez Bakay halálának időpontja. Megint más adatok szerint a kivégzésről csak annyit tudni, hogy az 1945. április 11-ét követően, Kijevben történt.