Feloldják a rádiókészülékek szovjet hatóságok által elrendelt zárlatát.
1945
május 21.
Befejeződik az MKP országos értekezlete. 1946. szeptember 29. — A konferencián elfogadott határozatban kimondják, hogy a kommunista párt nem tekinti a PDP-t a MNFF tagjának. A párt irányítására 25 tagú KV-t, 11 fős PB-t és 5 fős Titkárságot választanak. A PB tagjai: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Horváth Márton, Kádár János, Kiss Károly, Kovács István, Kossa István, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József. A Titkárság tagjai: Rákosi Mátyás, Rajk László, Farkas Mihály, Kádár János, Révai József. A főtitkár Rákosi Mátyás.
Az ENSZ San Franciscó-i alakuló ülésén Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter a szlovákiai magyarok kollektív felelősségre vonását sürgeti. május 25.
május 22.
Az Országos Földbirtokrendező Tanács körlevelet intéz megyei szervezeteihez. „Miután az OFT tudomására jutott, hogy azokban a községekben, ahol a lakosság jelentős része német nemzetiségű, a földkiosztás nem a 600/1945. M.E. sz. rendelet szellemében folyik, ezért ezekben a községekben a községi földigénylő bizottságok működését az egész ország területére azonnali hatállyal felfüggeszti. Egyidejűleg hatályon kívül helyezi azokat az ingatlankiosztásokat, amelyeket a községi földigénylő bizottságok a Vármegyei Tanács jóváhagyása nélkül végrehajtottak. Ez a rendelkezés a magyar földhöz juttatottakra, illetőleg telepesekre nem vonatkozik.”
A januártól szerveződő Magyar Földműves- és Munkáspárt beolvad az FKgP-be.
május 23.
Az e napon kelt kimutatás szerint a rendőrkapitányságok PRO-i 36 vezetője közül 34 kommunista; a megyei rendőrkapitányok közül 16 az MKP, 6 az SZDP, 3 az NPP tagja. június 11.
Az iparügyi miniszter rendelete szerint minden 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben létre kell hozni az üzemi bizottságokat. július 12–13.
május 24.
A háború utáni első püspökkari konferencián Mindszenty József veszprémi püspök bejelenti, hogy kemény hangú memorandumot készített az egyházat ért legújabb sérelmekről; Hamvas Endre csanádi és Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt megbízzák a pásztorlevél végleges megszövegezésével. A testület bírálja a földreform végrehajtása során elkövetett túlkapásokat, és korrekciókat sürget: „Adja Isten, hogy az új birtokosok boldogulása vigasztalja az egyházat veszteségeiért és gondjaiért.”
május 25.
A kormány, élve informális javaslattételi jogával, Bánáss László debreceni plébánost, Márton Áron gyulafehérvári püspököt és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot nevezi meg jelöltként az esztergomi érseki szék betöltésére. augusztus 16.
Az INK újabb jegyzéket intéz a SZEB-hez a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai miatt. május 28.