1945

Romániában közzéteszik az állampolgársági törvényt. Az 1. szakasz csak azok állampolgárságát ismeri el, akik 1940. augusztus 30-án állandó lakóhellyel és állampolgársággal rendelkeztek Románia területén. A 2. szakasz azoknak sem ismeri el állampolgárságát, akik az előbbi kritériumnak ugyan megfelelnek, de 1940. augusztus 30. után idegen állampolgárságért optáltak, vagy olyan állam hadseregében vállaltak önként katonai szolgálatot, amellyel Románia hadiállapotban volt. augusztus 12.

    1945.

    április 5.

    Grősz József kalocsai érsek a kormány tagjaihoz intézett beadványban tiltakozik a földreformnak az egyházra sérelmes rendelkezései ellen. — A kiutasított Angelo Rotta pápai nuncius rendkívüli felhatalmazást ad Grősz érseknek, a püspöki kar elnökének arra az időre, amíg a magyar katolikus egyház és a Szentszék érintkezése akadályoztatva van. április 6.

      Klement Gottwald, a CSKP elnöke, az új csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettese a kassai nagygyűlésén mondott programbeszédében „háborús bűnösnek” nevezi a szlovákiai magyarságot. A kassai kormányprogram VIII. fejezete az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja, és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. Csak azok a magyar nemzetiségű lakosok kaphatnak csehszlovák állampolgárságot és földet, akik aktívan részt vettek az antifasiszta ellenállási mozgalomban vagy Csehszlovákia felszabadításában, vagy akiket üldöztek a Csehszlovák Köztársaság iránt tanúsított hűségükért. április 7.