1945

A nyilas hadbíróság halálra ítéli Hardy Kálmán folyamőr altábornagyot1 és 15 évi fegyházra Dálnoki Veress Lajos vezérezredest; Utassy Loránd és Kuthy László vk. ezredest felmentik. Távollétükben vádat emelnek Vörös János és Faragho Gábor vezérezredesek ellen is.

  1. 1) Hardy halálos ítéletét nem hajtják végre.

1945.

február 13.

Befejeződik Bp 102 napig tartó ostroma, amelynek során 80 ezer szovjet katona, 50 ezer német katona és 25 ezer (más adatok szerint 38 ezer1) polgári személy veszíti életét. A magyar és német (hadi)foglyok száma a hivatalos szovjet adatok szerint 138 ezer, akik közül azonban 50 ezer a magyar civilek száma. (Más adatok szerint 100 ezer civil [!] és 40 ezer katona lehetett a foglyok megoszlása. A védők számát korábban jelentősen túlbecsülő szovjet hadijelentések helyességét a „megfelelő és szükséges” hadifogoly-létszám igazolhatta, ezért a Vörös Hadsereg tömegével hurcolja el a városból az utcán összefogdosott polgári lakosokat. március 29.) A teljes magyar emberveszteség, az elhurcolt zsidókat is beszámítva, kb. 105 ezer főre tehető.2 A főváros 40 ezer épületének 74%-a megsérül, 23%-a elpusztul vagy súlyosan megrongálódik; 32 363 lakás megsemmisül vagy lakhatatlanná válik.

  1. 1) Ungváry, Budapest, 293.

  2. 2) Uo.

1945.

február 15.

Gerő Ernő, az MKP vezetője Rákosi Mátyáshoz intézett levelében a következőket írja: „Káderben nagy a szegénység, főleg igazi vezető emberek alig vannak, és ami a legnagyobb baj, igen sok közöttük a zsidószármazású.”1

  1. 1) Pataki Ferenc: A Nékosz-legenda, 173–174.