A németek által visszafoglalt Székesfehérvárott a nyilasok letartóztatják Shvoy Lajos megyéspüspököt. április 1.
1945
február 9.
Az INK összeállítja a fasisztának vagy népellenesnek minősített, és ezért feloszlatandó egye-sületek listáját, és elfogadja a háborús bűnösök 1. sz. kimutatását. február 16. május 14.
február 10.
A szovjet csapatok a Balti Flotta bevonásával megindítják a kelet-pomerániai hadműveletet, s megkezdik a Kelet-Poroszországban bekerített 25 német hadosztály felszámolását. március 28.
Egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren, a vöröskeresztes jelzés ellenére, elsüllyeszti a fedélzetén 3500 sebesült német katonát szállító General von Steuben kórházhajót. május 6.
A román kormány a Moszkvában megkötött szovjet–román fegyverszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozva létrehozza az „ellenséges javakat kezelő” CASBI intézményét, és zárolja az „ellen-séges, hadviselő országok” és állampolgáraik minden romániai ingó és ingatlan vagyonát. április 5.
február 11.
A szovjet csapatok elfoglalják a Citadellát.— Az éjszaka folyamán a budai Vár mintegy 40 ezer főnyi [20 ezer főnyi]1 német és magyar védője Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből, ami végül kevesebb mint ezer katonának sikerül. február 13.
1) Ravasz—Oprán.
Rákosi Mátyás beszédet mond a debreceni Arany Bika szállóban; 1919 óta ez az első nyilvános mo-i szereplése. február 22.
Ravasz László dunamelléki ref. püspök elsőként szólítja fel bűnbánatra az egyházat. 1946. május 9.
A szövetséges nagyhatalmak Jaltában nyilatkozatot tesznek közé a felszabadított Európáról. Megegyeznek, hogy a három hatalom Németországban átveszi a legfőbb hatalmat; a jóvátétel összege 20 milliárd dollár lesz, amelynek fele a Szu-t illeti. Lengyelország határait, nyugati kompenzáció mellett, keleten a Curzon-vonal mentén húzzák meg; a kelet-európai kisállamokban ideiglenes koalíciós kormányokat hoznak létre a demokratikus pártok részvételével. A Szu belép a Japán elleni háborúba, és beleegyezését adja az ENSZ alakuló közgyűlése összehívásához.
február 11. [?]
A Gestapo emberei a budai Várban kivégzik Kudar Lajos cs. ezredest, az Államvédelmi Központ helyettes, Ujszászy István tábornok letartóztatása után tényleges vezetőjét, aki aktívan támogatta az ellenállást.1
1) Lásd pl. Ujszászy, 282., szerkesztői jegyzet.