Bp-en megkezdődik a PDP Országos Választmányának kétnapos ülése.
1945. augusztus
1945. augusztus
augusztus 20.
A bp-i Szent István napi körmeneten félmillió ember kíséri a Szent Jobbot.
A magyar labdarúgó-válogatott 5:2 arányban győz Ausztria ellen. 1949. április 10. Puskás Ferenc első alkalommal játszik a nemzeti csapatban. 1956. október 14.
Ernest Bevin brit külügyminiszter az alsóházban elmondott beszédében a bolgár és a román mellett a magyar kormányt is azzal vádolja, hogy „önkényuralmi rendszert” teremtett az országban. Az Observer c. lap e napon megjelent száma szerint viszont a mo-i helyzet nem növeli a nagyhatalmak közötti feszültséget.
Befejeződik az SZDP XXXIV. kongresszusa. 1947. január 31. Elfogadják a párt választási programját jelentő elvi nyilatkozatot. augusztus 23. Főtitkárrá Szakasits Árpádot, főtitkárhelyettessé Bán Antalt és Szeder Ferencet, vezetőtitkárrá Marosán Györgyöt és Zentai Vilmost választják.
augusztus 22.
Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke tudatja a magyar kormánnyal, hogy a Szu hamarosan megkezdi a hadifoglyok hazaszállítását.1 1946. július
1) Ennek előzményeként a nyár folyamán tömegesen bocsátottak el munkaképtelen foglyokat a kényszermunka-táborokból, valamint a mo-i gyűjtő- és a romániai tranzittáborokból. Mivel a visszatért foglyok regisztrálása csak egy évvel később kezdődött, az ekkor szabadon bocsátott foglyok számáról nem áll rendelkezésre hiteles adat.
augusztus 23.
Az MKP és az SZDP megbeszélést tart a választási együttműködésről. augusztus 28. Az MKP azt javasolja, hogy a bp-i választásokon a két párt közös listán induljon. Az SZDP részéről Kéthly Anna és Szélig Imre határozottan tiltakozik a terv ellen, így nem születik megállapodás.
Kliment Vorosilov marsall a választási előkészületekről tárgyal a miniszterelnökkel, az INgy elnökével és az MNFF négy pártjának vezetőivel.
Az MKP KV jóváhagyja a választási intézkedéseket, körvonalazza a párt választási programját és a követendő politikát.
Az SZNT rendeletet ad ki „az állami és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről”, amely visszamenőleges hatállyal a munkaviszonyból származó bárminemű jogigény nélkül megszünteti a német és magyar nemzetiségű állami és közalkalmazottak munkaviszonyát és nyugdíjjogosultságát. A munkatáborok létrehozásáról szóló SZNT-rendelet szerint oda többek között azok kerülhetnek, akiket mint „fasiszta bűnöst”, „megszállót”, „árulót” és „kollaboránst” ítéltek el.