A Japán ellen harcoló szovjet hadsereg átlépi a koreai határt. augusztus 15.
1945. augusztus
Zsolnán megkezdődik Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP) háború utáni első országos konfe-renciája. augusztus 12.
augusztus 12.
Megalakul a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ); elnök Szakasits Árpád.
Befejeződik az SZLKP országos konferenciája. A pártelnöki poszton Karol Šmidkét a Prága által támogatott Viliam Široký váltja fel; Šmidkét elnökhelyettessé, Štefan Bašťovanskýt a párt fő-titkárává választják.
Balatonlellén befejeződik az egyetemi ifjúsági konferencia. Megválasztják a jövendő egységes felsőoktatási ifjúsági szervezet (szeptember 13.) ideiglenes vezetőségét: elnök Jónás Pál (MKP), alelnök Sattler Tamás (SZDP), Székely Beáta (FKgP), főtitkár Zoltánka Viktor (Katolikus Főiskolai Diákszövetség). november 22.
augusztus 13.
Kibővített kormányülés tárgyalja a SZEB (értsd: a szovjet kormány) utasítását a mo-i német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről; a résztvevők elvben egyetértenek a szankcióval. A BM az ország területén 22 gyűjtő- és internálótábor felállítását javasolja. A határozatról a Szu-t jegyzékben értesítik, amelyben leszögezik, hogy a szovjet kormány kérésére a magyar kormány végrehajtja a németek kitelepítését. A jegyzék megfogalmazása, bár a dokumentum számadatot nem tartalmaz, a kollektivitás elvének elfogadására utal. szeptember 14.
Indokínában a Vieth Minh-mozgalom felkelést robbant ki a japánok ellen. augusztus 19.
augusztus 14.
A magyar kormány jegyzéket terjeszt a három nagyhatalom elé a békekonferenciával kapcsolatos szempontjairól, amely szerint kívánatosnak tartaná, ha a határokat az érdekelt lakosság akaratával összhangban, a „nemzetiségi elv minél teljesebb alkalmazásával” állapítanák meg. Leszögezi, hogy a Csehszlovákia által felvetett kényszerű lakosságcsere nem lehet a nemzetiségi kérdés megoldásának az alapja; Mo számára a népcsere csak területi kompenzációval képzelhető el, a kisebbségekről pedig az ENSZ útján kellene gondoskodni.
XII. Pius pápa magánkihallgatáson fogadja Nagy Töhötöm jezsuita atyát, a KALOT-mozgalom vezetőjét, akivel az új esztergomi érsek kinevezéséről is eszmét cserél. augusztus 16.
Hirohito japán császár bejelenti, hogy kormánya elfogadja a szövetségesek kapitulációs feltételeit. szeptember 2.