Kliment Vorosilov marsall Zsedényi Béla ngy-i elnökkel és Miklós Béla miniszterelnökkel a választási előkészületekről tárgyal, és sürgeti a ngy-i választások mielőbbi megtartását.
1945. augusztus
1945. augusztus
Odesszában kivégzik Mikó Zoltán v. repülő vk. századost, az ellenállási mozgalom résztvevőjét, Raoul Wallenberg egykori munkatársát. Bondor Vilmos v. főhadnagy halálbüntetését a szovjet hatóságok 25 évi kényszermunkára változtatják.
Barankovics Istvánt és követőit kizárják a Demokrata Néppárt vezetőségéből és a pártból is.
Az INK létrehozza a Jóvátételi Kormánybiztosságot; vezetője Pokorny Hermann.
Franciaországban halálra ítélik Philippe Pétain marsallt, a vichyi bábállam v. vezetőjét. Az ítéletet Charles de Gaulle életfogytiglani szabadságvesztésre változtatja. október 15.
A szovjet csapatok Korea egész területét elfoglalják.1 szeptember 6.
1) Észak-Koreában máig ez a „felszabadulás napja”.
augusztus 16.
XII. Pius pápa Mindszenty József veszprémi püspököt nevezi ki esztergomi érsekké. szeptember 5. — Ugyanakkor Bánáss László debreceni plébánost kinevezi veszprémi apostoli kormányzóvá. 1946. szeptember 4.
Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke közli Miklós Béla miniszterelnökkel, hogy a nagyhatalmak jaltai határozata értelmében ngy-i választásokat kell tartani Mo-on is. augusztus 23.
Farkas Mihály belügyi államtitkár, Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője és Pálffy György, a HM Katonapolitikai Osztályának vezetője hazaérkezik Salzburgból, ahol a magyar háborús bűnösök kiadásáról folytatott tárgyalásokat az amerikai megszálló hatóságokkal. október 3.
Aláírják a gyakorlatilag az egykori Curzon-vonalat1 rögzítő moszkvai lengyel–szovjet határ-egyezményt. A felek felosztják Kelet-Poroszországot is, és rendelkeznek a szovjet–lengyel határ mentén végrehajtandó lakosságcseréről. szeptember 9.
1) A Curzon-vonal a lord Curzon brit diplomata által 1919-ben Versailles-ban javasolt demarkációs vonal Lengyelország és Szovjet-Oroszország között. 1939 és 1945 után ez alapján húzták meg a lengyel–szovjet határt.