1944

A nyilas kormány rendeletet tesz közzé a semleges államok védőirataival vagy ideiglenes útlevéllel ellátott zsidóknak a kijelölt „védett házakba” történő átköltöztetéséről. A magyar kormány, a semleges államok követségei és a pápai nuncius közötti egyezmény alapján mintegy 15 ezer zsidó számára engedélyezik az átköltözést; közülük 7800 fő Svájc, 4500 Svédország, 2500 a Vatikán, 698 Portugália, 100 fő pedig Spanyolország védelme alatt áll. november 15.

    A romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság nevében Vinogradov tábornok átiratban közli Constantin Sănătescu tábornok miniszterelnökkel, hogy „a Vörös Hadsereg által felszabadított Erdélyben tilos a román közigazgatás bevezetése … ameddig Romániának olyan őszintén demokratikus kormánya nem lesz, amely biztosítani nem tudja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását, a demokratikus magyarság jogait”, az államapparátust vissza kell vonni a „belvederei” határ mögé. november 14.

      A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0036. sz., szigorúan titkos parancsa elrendeli a „felszabadított” Kárpátontúli Ukrajna területén élő, 18 és 50 év közötti munkaképes férfilakosság összeírását. Az így begyűjtött németeket és magyarokat letartóztatják, és „külön osztagokban, listák szerint”, NKVD-konvojok kíséretében szovjet táborokba szállítják.1 — Helybeli történészek szerint az akció során hozzávetőleg 40 000 embert hurcolnak hadifogoly- és kényszermunka-táborba.2 december 16.

      1. 1) Stark, Kortárs; Dupka—Korszun, 15.; Tóth Gábor, Deportálások, 22. A szintén előforduló 18-a talán elírás.

      2. 2) Dupka—Korszun, 71–73.

      Mindszenty József veszprémi püspök átadja Szálasi Ferencnek a győri és a székesfehérvári püspök, valamint a pannonhalmi főapát által is aláírt memorandumot, amelyben a főpapok Bp és a Dunántúl harc nélküli kiürítését kérik.