A 3. magyar hadsereg parancsnoksága átveszi a Duna-vonal védelmének irányítását.
1944
november 14.
Szakváry Emil iparügyi miniszter és Edmund Veesenmayer német követ megállapodást ír alá a hazai ipari berendezések, gépek, nyersanyagok, mezőgazdasági termékek, egészségügyi felszerelések, műkincsek Németországba történő kiszállításáról.
Miklós Béla vezérezredes Moszkvából ismételten átállásra szólítja fel az 1. magyar hadsereg katonáit.
Rogyion Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka a visszatérő román hatóságok túlkapásai miatt, Sztálin jóváhagyásával, szovjet katonai közigazgatást vezet be Észak-Erdélyben, ahonnan e napig távoznak a román közigazgatás képviselői. 1945. március 8. A frontparancsnok egyben intézkedik a magyarellenes atrocitásokat elkövető Maniu-gárdák feloszlatásáról.
A három nagyhatalom egyezményt ír alá arról, hogy Németország kapitulációját követően az országban a legfőbb hatalom a háromtagú Szövetséges Ellenőrző Tanács kezébe megy át. 1945. június 5.
A Skót Misszió Bp-en megnyitja a Svéd Vöröskereszt védelme alatt álló Gyermek- és Anyaotthont. december 12.
Beiktatják hivatalába Mohay Gyulát, Bp nyilas főpolgármesterét.
november 15.
A honvédelmi miniszter elrendeli a totális mozgósítást, amely szerint 12–70 éves korig, nemre való tekintet nélkül, minden magyar állampolgár katonai vagy munkaszolgálatra kötelezett.
Az bp-i Újlipótváros „védett házait” e naptól hivatalosan is „nemzetközi gettónak” nevezik. november 19. — A korábban kb. négyezer ember által lakott épületekben, nagyrészt hamis papírokkal, mintegy 40 ezer ember zsúfolódik össze.
Debrecenben megindul az MKP napilapja, a Néplap; szerkesztő Szilágyi József. november 19.