A Vajna–Eichmann-megállapodás értelmében megkezdődik a Németországnak „kölcsönadott”, „külön kategóriának” tekintett, addig az óbuda-újlaki téglagyárban, Albertfalván, Budafokon, Pünkösdfürdőn és másutt fogva tartott, korábban árokásásra használt „civil zsidók”, és a bp-i zsidóság nyilasok által összefogdosott tagjainak Hegyeshalomba meneteltetése, amely a hónap végéig folytatódik. A deportáltakat kétezer fős csoportokban hajtják a német–magyar határra, ahol átadják őket a németeknek.1
1944
Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek, emlékeztetve Sztójay Döme v. miniszterelnök ígéretére, emlékiratban tiltakozik a zsidókkal való bánásmód ellen. november 25.
Vörös János vezérezredes csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz. november 11.
november 9.
Bp-en megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (MNFFB); elnök Bajcsy-Zsilinszky Endre, helyettese Csorba János. november 11. A bizottság tagjai: Kállai Gyula (MKP), Soós Géza (Magyar Függetlenségi Mozgalom), Dudás József (Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége), Fekete Pénzes Gábor (a Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete), Kovács Imre (NPP), Hamm Péter (Teleki Kollégium); később csatlakozik Szakasits Árpád (SZDP) és Gyenes Antal (Györffy Kollégium). november 22.
A kormány elrendeli, hogy a zsidók „három napig nem közlekedhetnek az utcán, házaikat el nem hagyhatják”; új razzia kezdődik, amelynek során a hatóság ellenőrzik „a munkakötelezettségek teljesítését”.
november 9. [?]
A Győr melletti Abda község határában a kísérő német katonák egyike agyonlövi a szerbiai Bor melletti Heidenau-munkatáborból Németország felé hajtott munkaszolgálatosok között lévő Radnóti Miklós költőt. 1945. január 27.
november 10.
A Vörös Hadsereg egységei és a jugoszláv csapatok Apatinnál átkelnek a Dunán.
Winston Churchill brit miniszterelnök Párizsban elismeri Charles de Gaulle tábornok igényét Franciaország részvételére Németország megszállásában.
november 11.
A 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály önkénteseinek első csoportja megérkezik Zalaegerszeg térségébe (Zalaszentgrótra), ahol megkezdődik a hadosztály tényleges felállítása és kiképzése.november 20. november 29.
A moszkvai Pravdában és a Krasznaja Zvezdában megjelenik Vörös János vezérezredes felhívása, amely a következő szavakkal végződik: „Éljen a szabad, demokratikus Magyarország, Horthy kormányzó vezetése alatt!”.
1) Holokauszt-kronológia; Braham, II, 209, 512. — A halálmenetek indításával kapcsolatban egymásnak ellentmondó adatok olvashatók. Több helyütt szerepel, hogy a „kölcsönzsidók” első meneteit november 2-án indították útba, a németeknek való átadásuk pedig november 6-án kezdődött a nyugati határon.