A visszavonuló magyar csapatok nyomában megérkező román hadsereg katonái a szomszéd falubeli román lakossággal együtt feldúlják és kifosztják a Belényes melletti Magyarremetét, és „partizánakciók” vádjával kivégeznek 37 polgári lakost, köztük 12-14 éves gyerekeket és 60 éven felüli öregeket. A közeli Kishalmágyon legyilkolnak további öt remetei lakost. szeptember 24.

A nyugati szövetségesek e naptól három hétig szüneteltetik Mo bombázását. október 15.

A német csapatok felszámolják a lengyel hadsereg által birtokolt visztulai hídfőt. október 2.

Winston Churchill brit miniszterelnök az alsóházban elmondott beszédében Mo további sorsáról is beszél.

Csanádpalota az első település a trianoni határokon belül, amelyet elfoglalnak a szovjet csapatok. október 25.

A kormányzó bizalmas értekezletet tart fia és közeli hívei részvételével. Döntés születik hivatalos fegyverszüneti delegáció Moszkvába küldéséről. Miután Hardy Kálmán folyamőr altábornagy elhárítja a felkérést, a küldöttség vezetésével Horthy Faragho Gábor altábornagyot, a Csendőrség főfelügyelőjét, v. moszkvai katonai attasét bízza meg. szeptember 28.

A 4. Ukrán Front hadműveleti területéről három hadifogoly magyar tiszt érkezik Miklós Béla vezérezredeshez, az 1. hadsereg parancsnokához, és memorandumot nyújt át neki az ellensé-geskedések kívánatos befejezéséről.

A 3. román hegyivadász hadosztály csapatainak nyomában érkező, önkéntesekből álló alakulat parancsnoka Gyantán lemészároltat 47¹, más források szerint 41-50 [?] magyar civilt. szeptember 26.