Vörös János vezérezredes, vk. főnök kormányzói kihallgatáson jelenti, hogy „az orosz erők előretörése és az ígért német segítség elmaradása az ország hadszíntérré válását vonja maga után”.
1944
A német vezérkar Mo egész területét hadműveleti övezetté nyilvánítja, amely a német szárazföldi csapatok főparancsnoksága rendelkezése alatt áll.
A Honvédelmi Minisztérium megkezdi a Nemzetőrség felállítását. december 3.
Az 1. magyar hadsereg a galíciai Hunyadi-állásból, és a magyar határon kiépített Szent László-állásból megkezdi a visszavonulást az Árpád-vonalba.
Veszprémben megalakul a 101. vadászrepülő-ezred.
Hitler elrendeli a Volkssturm (Népi Rohamosztag) felfegyverzését.
szeptember 26.
A szovjet csapatok birtokba veszik az első mo-i várost, Makót.1 szeptember 27.
1) Ravasz, Lexikon A–Zs, 303.
Edmund Veesenmayer német követ és a Bp-en tartózkodó német katonai vezetők megbeszélést folytatnak Szálasi Ferenc és Kemény Gábor br. nyilas vezetőkkel az ún. Páncélököl-akció előkészítéséről, amelynek végrehajtására akkor kerülne sor, ha Mo fegyverszünetet kötne és szembefordulna Németországgal. október 2., október 3–4.
Az előző napon néhány helybeli román által Szárazajtára hívott Maniu-gárdisták ártatlan helybéli magyarokat végeznek ki; két sebesült pár nappal később halt meg. (A 30-35 gárdista által lőfegyverrel és baltával lemészárolt székelyek névsora mai ismereteink szerint a következő: Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László.) A gyilkosságokat és fosztogatásokat követő napokban a helybeli román csendőrök a földvári haláltáborba hurcolnak mintegy hetven-nyolcvan férfit, akiknek nagy többsége ott hal meg. Gyergyószentmiklós felé vonulva a gárdisták mindenütt terrorizálják a helybeli lakosságot, útközben még nyolc székelyt meggyilkolnak. október 6.
Bulgária megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Mo-gal.