Bulgária hadat üzen Németországnak. október 28.
1944. szeptember
Québecben (Kanada) megkezdődik a nyugati szövetséges vezetők tanácskozása. — A tanácskozás idején Franklin Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök fogadja Habsburg Ottót, az utolsó magyar király, IV. Károly fiát. szeptember 19.
A szovjet hadsereg ismét megindítja a varsói támadást.1
1) A londoni emigráns kormány irányította és Tadeusz Bór-Komorowski vezette varsói felkelés augusztus 1-jén kezdődött. A szovjetek, részint a német ellennyomás miatt, ekkor leállították a Varsó elővárosa, Praga elleni támadást. A szovjet kormány ugyanezen a napon deklarálta, hogy csak a kommunisták vezette Lublini Bizottságot ismeri el Lengyelország képviselőjének. Augusztus 16-án a szovjet hadsereg visszavonult a Visztula jobb partján elfoglalt állásaiból.
szeptember 11.
A minisztertanácsban Lakatos Géza miniszterelnök előterjeszti a fegyverszüneti „feltételek” kérésére vonatkozó kormányzói akaratot. A kormány lemond, de ezt a kormányzó nem fogadja el. — Az Mt (aznapi második, este 10 órai) ülésén Lakatos bejelenti, hogy a kormányzó elállt a fegyverszünet kérésének szándékától. Felkérik Vörös János vezérezredes vk. főnököt, hogy utazzék a német főhadiszállásra, s Hitlernél érje el az ígért katonai segítség megadását. szeptember 12.
A kormányzó az este folyamán feleségével, özv. Horthy Istvánnéval, ifj. Horthy Miklóssal, Bakay Szilárd altábornaggyal, a Bp-et védő I. hadtest parancsnokával, Lázár Károly altábornaggyal, a Testőrség parancsnokával, Ambrózy Gyula kabinetfőnökkel, Vattay Antal altábornagy főhadsegéddel és Tost Gyula alezredes szárnysegéddel tanácskozik. Horthy úgy dönt, hogy a háborúból való kiugrás ügyében, a kormány megkerülésével, ő maga fog cselekedni. szeptember 18.
A szovjet csapatok elfoglalják Kézdivásárhelyt. szeptember 16. A város hatezer lakosából csak másfélezer marad. A szovjetek a város férfi lakosságának egy részét a foksányi hadifogolytáborba szállítják.1
1) Stark Tamás.
Az amerikai hadsereg Trier térségében eléri a német határt. szeptember 17.
szeptember 12.
Vörös János vezérezredes vk. főnök kétórás tárgyalást folytat Hitlerrel a vezéri főhadiszálláson. Vörös kéri a már Mo-ra érkezett és Bp térségében összpontosított német páncélos csapatok átirányítását a frontra, nagy mennyiségű fegyver és lőszer átadását a honvédség részére. A Führer hozzájárul a Bp térségében állomásozó 23. páncélos hadosztály frontra küldéséhez, s 1945 elejére nagy erejű offenzívát helyez kilátásba Mo-on. szeptember 14.
A Békepárt röpiraton jelenti be, hogy ismét felveszi a Kommunista Párt nevet. október 8. — Néhány nappal később [szeptember közepén?] a börtönből szabadult Rajk László lesz a KB titkára. november 28.
Éjszaka Moszkvában a román delegáció aláírja a Szu-val a fegyverszüneti szerződést. Románia ismét elveszíti Besszarábiát, és kötelezettséget vállal, hogy 12 hadosztállyal belép a háborúba. — A szerződés 19. pontja megállapítja: „A szövetséges kormányok a bécsi döntés Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, s egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóvá-hagyástól feltételezetten, Erdély (vagy annak legnagyobb része) kerüljön vissza Romániához.” 1945. január 20.