A miniszterelnök rendeletben szabályozza a nem zsidó származás igazolásának módját.
1944. szeptember
Vita Sándor erdélyi politikus memorandumot fogalmaz ifj. Horthy Miklós számára az ottani magyarok kívánságairól.
Az SZNT államosítja Szlovákia összes oktatási intézményét, és „A német és magyar nemzetiségi kisebbség oktatásügyének és istentiszteleti nyelvének rendezéséről” kiadott rendeletével, az 1938. október 6-a előtt létesített népiskolák kivételével, feloszlatottnak nyilvánít minden német és magyar tannyelvű iskolát.
Bulgáriában németellenes felkelés robban ki. szeptember 9.
szeptember 7.
A 2. Ukrán Front nagy erőkkel átlépi a Déli-Kárpátokat, és megkezdi Dél-Erdély és a Székelyföld megszállását. A német és a magyar csapatok megkezdik a visszavonulást a Maros mentére és az Árpád-vonalba. szeptember 10.
Az este folyamán ülésező Koronatanács megállapítja egy esetleges fegyverszünet magyar részről támasztandó feltételeit: a szövetséges csapatok csak hadászati fontosságú pontokat szálljanak meg; a megszállásban román és jugoszláv csapatok ne vegyenek részt; a magyar biztonsági szervek (rendőrség, csendőrség) vegyenek részt a rendfenntartásban; a német csapatok akadálytalanul elhagyhassák az országot. — A Koronatanács ugyanakkor ultimátumot intéz Németországhoz: ha 24 órán belül nem érkezik 5 páncéloshadosztály Dél-Erdélybe, Mo fegyverszünetet kér. szeptember 8.
A kormány felfüggeszti a választott önkormányzatok működését.
Románia hadat üzen Mo-nak. szeptember 19.
szeptember 8.
Román és szovjet csapatok bevonulnak Sepsiszentgyörgyre. szeptember 11.
Megérkezik a német válasz az előző napi ultimátumra: három gyalogos és egy páncélos hadosztállyal tudnak azonnali segítséget nyújtani; a német csapatok úgy védik Mo-ot, mint saját területüket, de letörnek minden, belső felfordulásra utaló kísérletet. — A segélyhír vétele után az Mt, a Koronatanáccsal ellentétben, úgy határoz, ha a német segítség „pár napon belül” megérkezik, az ország folytatja a harcot a szovjet csapatok ellen. szeptember 10. szeptember 11.