Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke memorandumában leszögezi, hogy Németország a háborút elveszítette, bármikor összeomolhat, ezért Mo megmentése érdekében a Honvédségnek hamarabb kell birtokba vennie a Déli-Kárpátok hágóit, mint a szovjet hadseregnek. Az Mt, az okfejtést elfogadva, úgy határoz, hogy a magyar csapatok másnap hajnalban indítsanak támadást a Romániához tartozó Dél-Erdélyben. szeptember 5.
1944. szeptember
1944. szeptember
A finn–szovjet fronton megszűnnek a hadműveletek. szeptember 19.
A bolgár kormány megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal. szeptember 6.
szeptember 5.
A Honvédség 25. gyalogos és a 2. páncélos hadosztálya támadást indít a Kolozsvár–Torda közötti szakaszon; a csapatok még ezen a napon bevonulnak Tordára. A 2. Ukrán Front centruma ugyanakkor Havasalföldről Dél-Erdély irányába fordul. szeptember 6. — A további magyar előrenyomulás pár nap múlva Miriszló körül elakad. szeptember 10. szeptember 13.
A honvédségben bevezetik a rögtönítélő bíráskodást. október 20.
A kormány a közbiztonsági érdekek fokozottabb védelmének biztosítása érdekében rendeletet ad ki nemzetőrség megszervezéséről. szeptember 25.
A 3. Ukrán Front csapatai elérik a román–szerb határt. — Másnap a Vörös Hadsereg egységei Kladovónál átlépik a román–szerb határt. szeptember 28. A jugoszláv partizánok megkezdik a Bánát elfoglalását.
A Szu hadat üzen Bulgáriának. szeptember 6.
Bakach-Bessenyey György br. újabb táviratában tudatja a kormánnyal, hogy a fegyverszünet megkötésére teljhatalommal felruházott delegációt kell kiküldeni. szeptember 7. szeptember 9.
szeptember 6.
A 2. magyar hadsereg eléri a Kis-Küküllőt. szeptember 7.