Bakach-Bessenyey György br. választáviratában közli, hogy Mo nem tárgyalhat egyoldalúan a nyugati szövetségesekkel; kapcsolatba kell lépnie a Szu-val is. szeptember 5.

Horthy Miklós kormányzó fogadja Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét, aki szélsőjobboldali egységkormány megalakítására tesz javaslatot; a kormányzó elhárítja a kez-deményezést, és Szálasit a rend és a nyugalom fenntartására inti. — Szálasi arra a következtetésre jut, hogy a nyilasoknak Horthy nélkül kell átvenniük a hatalmat. augusztus 30.

Bonczos Miklós belügyminiszter megbízza Ferenczy László cs. alezredest „az ország területén tartózkodó zsidók részére kijelölendő telephelyek felkutatása, megszervezése, azok megfelelő biztonsági szolgálattal való ellátása … előkészítésével és végrehajtásával”.

A német csapatok, Jozef Tiso szlovák köztársasági elnök előző napi felkérése alapján, megkezdik Szlovákia megszállását. — Besztercebányán kirobban a szlovák nemzeti felkelés. október 27.

Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt felállítják a 2. magyar hadsereget. Az újjászervezett hadsereg erői a Borsai-hágótól Nagyvárad térségéig, mintegy 300 kilométeres arcvonalon helyezkednek el.¹ szeptember 5.

Constantin Sănătescu tábornok román miniszterelnök ultimátumot intéz a magyar kormányhoz, és a második bécsi döntéssel visszacsatolt területek (Észak-Erdély) azonnali kiürítését követeli. szeptember 1. — A nap folyamán a román légierő bombázza Nagyváradot, Szászrégent, Debre-cent, Kecskemétet és Ceglédet.

Bp-re érkezik Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok vezetési törzsének főnöke.