Pálosszentkúton Vezér Ferenc pálos szerzetes politikamentes nagypénteki szentbeszédet mond; a község kommunista párttitkára nemzetellenes cselekmény vádjával feljelenti. június 13.
1940–49
április 3.
Befejezi működését a KMP Külföldi Bizottsága által alapított, Moszkvából sugárzó Kossuth Rádió.
A kolozsvári főispáni hivatal nyelvhasználatról szóló rendelete kétnyelvű feliratokat ír elő a postánál és a vasútnál.
Megalakul a Gyermekbarátok Országos Egyesülete (GYOE) (október 12.) húsztagú Központi Intéző Bizottsága. Tagjait az MKP és az SZDP, valamint a SZOT és a Pedagógusok Szabad Szakszervezete delegálja. A bizottság társelnöke Balassa Ottóné (SZDP) és Farkas Lívia (MKP), titkára Surányi Imre (SZDP) és Jakab Erzsébet (MKP).
április 4.
Kassán a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger vezetésével megalakul a Cseh és Szlovák Nemzeti Front kormánya. április 5.
A szovjet csapatok beveszik Trencsént és Körmöcbányát.
A Vörös Hadsereg napi jelentése szerint a Wehrmacht utolsó egységeit is kiverték Mo területéről. április 12. — A szovjet csapatok elfoglalják Pozsonyt, és megkezdik Bécs ostromát. április 13.
Az Észak-Erdélyben eddig érvényben lévő magyar törvények helyett a román jogszabályok lépnek életbe.
Megtartja első ülését az Országos Földbirtokrendező Tanács, amelynek tagja Veres Péter, Nagy Ferenc, Kerék Mihály (FKgP), Donáth Ferenc (MKP), Takács József (SZDP). A tanács területi végrehajtó szerveiként a megyeszékhelyeken héttagú megyei földbirtokrendező tanácsok alakulnak; közülük egy bírót, egy mérnököt és egy gazdasági szakembert a földművelésügyi miniszter nevez ki, két tagot a megyeszékhely Nemzeti Bizottsága, két tagot pedig a Földmunkás Szakszervezet küld ki. május 22.
A SZEB parancsára az INK megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel. Angelo Rotta pápai nunciust a kormány kiutasítja Mo-ról, arra hivatkozva, hogy a Szálasi-puccs után is szolgálatot teljesített, és ezzel hallgatólagosan elismerte a nyilas rendszert. április 5. 1990. február 9.