15 óra után német csapatok szállják meg a fővárosi Duna-hidak hídfőit, Bp stratégiai pontjait, a HM-et, a pályaudvarokat, a postát és a Várat. — A nyilas pártszolgálatosok pasaréti központjukban kétezer géppisztolyt, 10 ezer puskát és 20 ezer kézigránátot kapnak a németektől. — 16 óra után németek és nyilas pártszolgálatosok foglalják el a Rádió épületét. 16 óra 15 perckor beolvassák a Beregfy Károly vezérezredest Bp-re rendelő felhívást.

17 óra 20 perckor, miután szolgálati úton már továbbították a csapatokhoz, a Magyar Rádióban is beolvassák Vörös János vk. főnök hadpancsát, amely szerint „a Kormányzó Úr szavait senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert”.

A belügyminiszter elrendeli az általános szesztilalmat, minden szórakozóhely, színház, mozi bezárását, mindennemű nyilvános mutatvány, sportverseny beszüntetését az ország egész területén. október 19.

Hajnali 1 órára a német csapatok körülzárják a Várat, és felkészülnek az ostromra. Hajnali fél 5 tájban Vattay Antal altábornagy főhadsegéd értesítést kap, hogy a németek hamarosan megindítják a támadást. Reggel 6 óra tájban a németek ostrom alá veszik a budai Várat; a Vár déli, keleti és nyugati oldalán a testőrök felveszik a harcot a németekkel, ám Lakatos Géza miniszterelnök utasítására hamarosan beszüntetik a tüzet. Otto Skorzeny különítményesei a kora reggeli órákban elfoglalják a Palotát. A németek őrizetbe veszik Horthy Miklóst, Lakatos Géza miniszterelnököt, Lázár Károly testőrparancsnokot, valamint a kormányzó közvetlen munkatársait, és a Hatvany-palotába, az SS-parancsnokságra szállítják őket. A távozó kormányzó parancsot ad az ellenállás beszüntetésére.

Délelőtt 10 óra tájban Szálasi Ferenc felkeresi a kormányzót, hogy miniszterelnöki kinevezését kérje. Horthy a kérést határozottan elutasítja.

Déli 1 óra körül a németek átviszik követségükre Lakatos Géza miniszterelnököt. Eközben a Hatvany-palotában agyonlövi magát Tost Gyula alezredes, a kormányzó szárnysegédje.

A kormányzó, Lakatos Géza miniszterelnök többszöri közvetítése nyomán, délután ígéretet tesz a német kívánságok teljesítésére. 16 órakor aláírja a Lakatos által fogalmazott kiáltványt, amelyben „semmisnek nyilvánítja” (de nem vonja vissza) előző napi proklamációját, és megismétli „a magyar vezérkar főnökének a csapatokhoz intézett parancsát, mely a harc folytatását rendelte el”.

Este 8 óra után Horthy Miklós kormányzó, miután Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott becsületszavát adja, hogy Németországba távozásuk során ifj. Horthy Miklós csatlakozhat hozzájuk, aláírja a németek által előkészített nyilatkozatot, amelyben lemond a kormányzóságról. október 27. Horthy Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét megbízza a „magyar nemzeti összefogás kormányának megalakításával”. október 17. október 31. — A kormányzó élőszóban mindazonáltal hozzáfűzi: „Kijelentem, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye.”