Megalakul Teleki Pál gr. minisz­terelnök kormánya. Miniszterek: bel­ügy Ferdinandy Gyula; földművelés­ügy Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter (augusztus 15.); honvédelem Sréter Ist­ván; igazságügy Tomcsányi Vilmos Pál; közélelmezés Nagyatádi Szabó István (augusztus 15.); külügy Teleki Pál gr. miniszterelnök (szeptem­ber 22.); népjólét és munkaügy Benárd Ágost; pénzügy Korányi Frigyes br.; vallás- és közoktatásügy Haller István; tárca nélküli kisgazda miniszter Sokorópátkai Sza­bó István; a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere Bleyer Jakab.

Az Ébredő Magyarok Egyesüle­téhez tartozó Illy László és terrorista csoportja merényletet követ el a bp-i Club Kávéház ellen. A merénylet­nek több halálos áldozata van.

Georgij Csicserin, Szovjet-Orosz­ország külügyi népbiztosa táviratban közli Teleki Pál miniszter-elnökkel, hogy a magyar hadifoglyok közül ezer tisztet túszként visszatartanak, közülük tízet a tíz népbiztosért személyes túsznak tekin­tenek. december 25.

Az antanthatalmak Sèvres-ben aláírják a békeszerződést Törökországgal. — A török kormány nem ismeri el a szerződést.

Megjelenik a 6650/1920.M.E. sz. rendelet a vitézi telek adományozásáról és alapításáról.1921. augusztus 29. A rendelet a jogszabály végrehajtásával ez ekkor alapított Vitézi Széket (szeptember 25.) bízza meg, és az új szervezetet hatósági jogkörrel ruházza fel.

Csehszlovákia és a Szerb-­Horvát-Szlovén Királyság szövetségi szer­ződést köt. Az egyezmény kimondja: ha a szerződő felek egyi­két Mo részéről nem provo­kált támadás éri, a másik fél a megtá­madott védelmére kel.

Átalakul a Teleki-kormány. szeptember 22. Földművelésügyi miniszter Nagyatádi Szabó István, közélelmezési miniszter Vass József.

Teleki Pál gr. miniszterelnök Kozma Miklós századost megbízza az állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda (MTI) vezetésével. 1921. április 28.

Az Ngy megszavazza az 1920: XVII. tc.-et az alkot­mányosság helyreállításáról és az álla­mi főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről. A kormányzó jogot kap az országgyűlés elnapolására és korlá­tozás nélküli feloszlatására; közvetlen fenyegető veszély esetén elrendelheti a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazásá­t; bizonyos kivételekkel általános kegyelmet adhat.

Mo és Olasz­ország ideiglenes kereskedelmi egyez­ményt köt.