Az Ngy elfogadja az 1921: III. tc.-et az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. A törvény szerint három évi fegyháztól a halálbüntetésig sújtható, aki „az állam megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vagy vezet”; továbbá azok, akik ilyen szervezkedésről tudomást szereznek, de nem jelentik. — A törvény illegalitásba kényszeríti a kommunista mozgalmat.
1920–29
Március 26.
IV. Károly király bejelentés nélkül Szombathelyre érkezik. Az uralkodó célja a királyi hatalom visszaállítása. március 27.
Március 27.
IV. Károly király Bp-en Horthy Miklós kormányzóval tárgyal. április 3.
Április 3.
Az antanthatalmak képviselői jegyzéket nyújtanak át a kormánynak. Nem ismernék és nem tűrnék el a Habsburg-család semmilyen formában történő restaurációját. április 5.
Április 5.
IV. Károly elhagyja az országot. április 6.
Április 6.
Az Ngy-ben a külügyminiszter bejelenti, hogy Románia és Olaszország március 28-án, Jugoszlávia 29-én, Csehszlovákia 30-án tiltakozott IV. Károly visszatérése ellen, háborús oknak tekintve azt.
Április 7.
A magyar sajtó nyilvánosságra hozza IV. Károly április 2-án megfogalmazott, a magyar nemzethez intézett kiáltványát.
Az 1921: V. tc. értelmében megalakul az Országos Pénzügyi Tanács. Feladata az állami pénzügyek és adósságok rendezése.
Április 11.
A Debreceni Tudományegyetem felveszi Tisza István nevét.
Április 13.
A kormányzó elfogadja Teleki Pál gr. miniszterelnök lemondását. április 14.
Április 14.
Megalakul Bethlen István gr. kormánya. 1931. augusztus 24. Miniszterek: külügy Bánffy Miklós gr.; belügy Ráday Gedeon gr.; honvédelem Belitska Sándor; igazságügy Tomcsányi Vilmos Pál; pénzügy Hegedüs Lóránt; vallás- és közoktatásügy Vas József; földművelésügy Nagyatádi Szabó István (megbízva a tárca nélküli kisgazda minisztérium vezetésével is); közélelmezés Mayer János; népjólét és munkaügy Bernolák Nándor; kereskedelemügy Hegyeshalmy Lajos; a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere Bánffy Miklós gr. külügyminiszter.
A Bp-i Tudományegyetem felveszi az alapító Pázmány Péter nevét.