A Keleti Hadsereg parancsnok­sága elrendeli a Tiszántúl kiürítését. április 30.

Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság elrendeli az Alkoholellenes Tanács felállítását.

A román csapatok a tiszajenői (Szolnok vm.) hídfő kivételével mindenütt elérik a Tisza vonalát. május 2.

A csehszlovák csapatok elfoglalják Sátoraljaújhelyt. május 1.

Kun Béla külügyi népbiztos jegyzéket intéz Woodrow Wilson amkerikai elnökhöz, a csehszlovák, a román és a jugoszláv kormányhoz. A jegyzék szerint a Tanácsköztársaság nem áll a területi integritás alapján, nincsenek hódító törekvései, békét akar a környe­ző államokkal.

A csehszlo­vák hadsereg elfoglalja Ózdot (Borsod vm.) és Putnokot (Gömör vm.). május 2.

Böhm Vilmos, a Keleti Hadsereg parancsnoka parancsot ad a csapatoknak a harc beszüntetésére. — Az FKt utasítja a Keleti Hadsereg parancsnokát a harc folytatására. — Szántó Béla hadügyi népbiztos elrendeli a Tisza-vonal megerősítését.

A csehszlovák csapatok bevonulnak Miskolcra. május 5. — A Vörös Hadsereg visszaveszi a román csapatoktól Abonyt. május 3.

A Bp-i Munkástanács, majd az FKt határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről a proletárdiktatúra védelmére.

Magyar és osztrák fehérgárdisták kirabolják a Tanácsköztársaság bécsi követségét, és a követség három tagját elhurcolják.

Az FKt fegyverszüneti javaslatát a románok visszautasítják. május 6.

A Vörös Hadsereg Szolnokon utcai harcokban leveri az ellenforradalmi puccsot.

Az FKt az újjászervezett Vörös Hadsereg főpa­rancsnokává Böhm Vilmost, vk. főnökévé Stromfeld Aurélt nevezi ki. Ekkor három hadtest alakul, Cegléd, Székes­fehérvár és Hatvan székhellyel. — Később felállítják a negyedik hadtestet Bp-en.

Kun Béla külügyi népbiztos Ko­máromban Vavro Srobárral, Szlovákia teljhatalmú miniszterével tárgyal a fegyverszünetről. A tárgyalások eredménytelenül zárulnak.

Aradon Károlyi Gyula gr. miniszterelnökségével ellenforradalmi kormány alakul. Miniszterek: külügy Bornemisza Gyula br.; belügy Bartha Ábel; pénzügy Solymosy Lajos br.; kereskedelemügy Varjasy Lajos; közlekedésügy Fülöp Béla; földművelésügy Kintzig János; vallás- és közoktatásügy Barabás Béla; igazságügy Pálmay Lajos; hadügy Szabó Zoltán; népjólét Bársony Ele­mér; közélelmezés Pálosy Dénes; nem­zetiség Hemmen János.

A Vörös Hadsereg főparancsnok­sága elrendeli katonai forradalmi tör­vényszékek felállítását.

A csehszlovák megszállás alatt Ungváron összeült eperjesi, ungi és huszti ruszin tanácsok kimondják a Csehszlovákiához való csatlakozást.

Közzéteszik az FKt rendeletét arról, hogy a katonai szolgálatot teljesítő proletárok zsoldjuk mellett teljes fizetésüket is megkapják.

A Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli a politechnikai oktatás bevezetését.

A Vörös Hadsereg megkezdi ellentámadását a salgótarjáni arcvona­lon a csehszlovák hadsereg ellen. május 10.