Bp-en megalakul a KMP katonai párt­szervezete.

Bp-en meghal Ady Endre.

Az MSZDP a kommunistákat kizárja a Bp-i Munkástanácsból.

Közzéteszik az 1919: VI. néptörvényt a mo-i német nép önrendelkezési jogáról.

A köztársasági elnök Junker János ítélőtáblai bírót kinevezi a német ügyek miniszterévé.

A rendőrség, az Mt január 23-ai határozata alapján, házkutatást tart a KMP hivatali helyiségeiben, a Vörös Újság szerkesztőségé­ben és nyomdájában.

Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői közös memorandumot juttatnak el a béke-konferenciához. Rögzítik Mo-gal szembeni területi követeléseiket, és eleve tiltakoznak a magyar részről fölmerülő népszavazás ellen.

A köztársasági elnök Nagyatádi Szabó István tárca nélküli minisztert kinevezi (az 1919: X. nép-törvény alapján felállított) Népgazdasági Minisztérium élére.

A kormány közzéte­szi a február 10-én kelt, „A népköztársasá­gi államforma védelméről” szóló 1919: XI. néptörvényt. A törvény az államforma erősza­kos megváltoztatására irányuló törekvést 10-15 évig terjedő fegyházzal rendeli büntetni.

Weimarban az alkotmányozó gyűlés Friedrich Ebertet választja a Német Köztársaság elnökévé.

A köztársasági elnök államtitkárrá nevezi ki Madzsar Jó­zsefet a munkaügyi és népjóléti miniszté­riumba, Somogyi Bélát a közokta­tásügyi minisztériumba.

A párizsi békekonferencia Tho­mas Woodrow Wilson, az USA elnökének előterjesztésére elfogadja a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) alapok­mányának tervezetét.

Közzéteszik az 1919: XVI. és XVII. néptörvényt. A törvény a régi közigazgatási szervezet helyébe városi és községi nép­tanácsok felállítását rendeli el.

Közzéteszik a február 15-én kelt 1919: XVIII. néptörvényt „a földmívelő nép földhöz juttatásáról”. A törvény részletesen felsorolja a kiosztásra kerülő földbirtoko­kat és a földhöz juttatandók körét. Az úri birtok felső határát 500 kh-­ban szabja meg, és elrendeli az ezen felüli rész kár­talanítás ellenében történő kisajátítását.