1918–19

1918.

December 20.

A Munkástanács elfogadja a Mo-i Szociáldemokrata Párt (MSZDP) földreformtervezetét. A tervezet főbb pontjai: a hitbizomány eltörlése; 500 holdas (az egyházak esetében 200 holdas) birtokmaximum; minden kisajátított föld az állam tulaj­dona, amit örökbérletbe adhat; a bérlő tulajdonosi jogokkal rendelkezik, föld­jét örökbe hagyhatja; a mezőgazdasági munkások munkaidejének szabályozá­sa; biztosítás.

    1918.

    December 23.

    Philippe Berthelot tábornok, a Havasalföldön állomásozó Dunai Hadsereg parancsnoka, a bukaresti francia misszió vezetője jegy­zéket juttat el a magyar kormányhoz. Berthelot közli, hogy a román hadsereg-főpa­rancsnokságnak engedélyezte a belgrádi fegyverszünetben meg­szabott erdélyi demarkációs vonal átlé­pését. december 24.

    A kormány közzéteszi a de­cember 21-én kelt 1918: X. néptörvényt, amely Ruszka-Krajna néven területi autonó­miát biztosít a mo-i ruszinok­nak.

      1918.

      December 26.

      A csehszlovák hadsereg bevo­nul Eperjesre. december 29.

      Bukarestben közzéte­szik I. Ferdinánd román király dekrétu­mát, amely kimondja Erdély és Románia egyesítését.

      Az MSZDP Zemplén megyei pártgyűlése és a megye munkás-, paraszt- és katonatanácsainak gyűlése, továbbá a salgótarjáni munkásság csatlakozik a KMP-hez. — Bp-en megalakul a KMP ro­mán csoportja; elnök Henrik Kagan.