Újvidéken összeül a Szláv Nemzeti Gyűlés. — A gyűlés kimondja a dél-mo-i megyék csatlakozását Szerbiához.
1918–19
November 27.
Fernand Vix francia alezredes vezetésével Bp-e érkezik az antanthatalmak katonai missziója.
November 28.
A hadügyminiszter a november 8-ai rendelet értelmében visszamaradt legénység és tisztikar további leszerelését rendeli el, mivel feladatukat a továbbiakban az új hadsereg látja el.
December folyamán
Kratochwil Károly ezredes Erdélyben megszervezi a székely hadosztályt. 1919. április 17.
December 1.
A hadügyminiszter felmenti tisztségéből Fery Oszkár altábornagyot, a csendőrség felügyelőjét, és helyére Czibere István csendőr ezredest nevezi ki.
Sándor régensherceg Belgrádban bejelenti a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását.
Gyulafehérvárott megkezdődik az erdélyi románok kétnapos nemzeti gyűlése. A gyűlésen kimondják a Romániával való egyesülést. A határozat szerint az együttlakó nemzetiségek „teljes nemzeti szabadságot” kapnak; az oktatás, közigazgatás és igazságszolgáltatás saját anyanyelvükön történik, nemzetükből való tisztviselők révén; minden nemzetiség számarányának megfelelő képviseleti jogot kap. — A gyűlés létrehozza az erdélyi román Kormánytanácsot Nagyszeben székhellyel; elnöke Iuliu Maniu. 1920. április 2.
December 2.
A román hadsereg, miután az antanthatalmaktól engedélyt kapott a november 7-ei belgrádi fegyverszüneti feltételekben kijelölt demarkációs vonalig terjedő terület megszállására, bevonul Marosvásárhelyre. december 4.
December 3.
Fernand Vix alezredes, az antanthatalmak bp-i katonai missziójának vezetője, jegyzékben követeli a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését és átadását Csehszlovákiának. A határ a Duna, az Ipoly, majd Rimaszombat, tovább az Ung-torkolat–Uzsok vonal.
December 4.
A román hadsereg bevonul Besztercére. december 7.
December 7.
A román hadsereg bevonul Brassóba. december 24.
December 12.
Lemond Batthyány Tivadar gr. belügy-, Bartha Albert hadügy-, valamint Linder Béla tárca nélküli miniszter. A Népköztársaság kormánya Nagy Vincét belügyminiszterré, Kunfi Zsigmond tárca nélküli minisztert pedig munkaügyi és népjóléti miniszterré nevezi ki. A adügyi tárcát ideiglenesen Károlyi miniszterelnök veszi át, a tényleges irányítást Böhm Vilmos hadügyi államtitkár végzi. Baloghy Ernő miniszterelnökségi, Rácz Gyula és Csizmadia Sándor földművelésügyi államtitkári kinevezést kap.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter közzéteszi december 7-én aláírt rendeletét, amely megszünteti a nők felvételét korlátozó intézkedéseket a Műegyetemen, a jogakadémiákon és a gyógyszerészi karokon.