A Moszkvában tartózkodó Faragho Gábor telefonbeszélgetést folytat Miklós Bélával: „Miután önálló hadműveleteket nem vezethetünk, az orosz vezérkar utasításai szerint kell eljárnunk.” — Az este folyamán az Alsóvereckén tartózkodó Miklós Béla vezérezredes hadseregének megparancsolja, hogy a magyar csapatok legkésőbb október 19-én reggel 6 óráig szüntessék be az ellenállást, és vonuljanak vissza a megjelölt körletekbe. — Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást az Északkeleti-Kárpátokból.

Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát László Dezső altábornagy, a 2. hadseregét Major Jenő altábornagy veszi át. A 3. hadsereg parancsnoka, Heszlényi József altábornagy a helyén marad.

A nyilasok kivégzik Koltói Annát, a Szakszervezeti Tanács vezetőségi tagját.

A kelenföldi Károly laktanyában megkezdik a Szent László hadosztály tényleges szervezését. december 1.

Besztercebányán Vavro Šrobár, az SZNT társelnöke felveti, hogy a háború után Csehszlovákiának nemcsak az 1938–1939-ben elveszített területeit kellene Mo-tól visszakapnia, hanem további határkorrekciókra is szükség lenne. Šrobár szerint „a Mátra lenne a leginkább természetes határ”. november 23.

Josip Broz Tito jugoszláv vezető „a nép- és az osztályellenséggel való leszámolásra” szólít fel. A kommunista partizánhadsereg a Bánát, Bácska és Baranya területén bevezeti a katonai közigazgatást. október 23.

Szálasi Ferenc nemzetvezető elrendeli a totális mozgósítást, és Mo gazdasági és katonai erőforrásait teljes mértékben Németország rendelkezésére bocsátja. Az utasítás értelmében minden értékes anyagot, felszerelést stb. ki kell szállítani az országból. november 3.

A szovjet vezetés kormányalakításra tesz javaslatot a magyar fegyverszüneti delegációnak, Horthy Miklós államfői jogfolytonosságának elismerésével. A delegáció átalakul az emigráns magyar kormány szerepét betölteni kívánó Moszkvai Magyar Bizottsággá. november 6. november 8. — Az este folyamán Szent-Iványi Domokos és Nemes József őrnagy Moszkvából a 2. Ukrán Front főhadiszállására érkezik. A Miklós Béla vezérezredessel és a szovjet parancsnokokkal tartott megbeszélésen szintén felvetődik egy új magyar kormány megteremtésének gondolata. október 20.

Vajna Gábor belügyminiszter, Szálasi korábbi elvi döntésével ellentétben, amely megtiltotta magyar zsidóknak a Harmadik Birodalomba való áttelepítését, megegyezik Adolf Eichmann-nal, hogy ötvenezer zsidó vallású magyar állampolgárt erődépítési és más munkálatokra a németek rendelkezésére bocsátanak. október 20–21.

Vajna Gábor belügyminiszter ideiglenesen felfüggeszti az idegen államok által a zsidók számára kiadott védlevelek elismerését. október 23.